Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

pések, és nyilvánvalóvá vált, hogy befejezéséhez közeledik az átszervezés. A belépők zöme a meglévő termelőszövetkezetet választotta, Szakályban, Regölyben, öcsényben, Dunaföldváron és Pakson új szövetkezetet alakítottak. Az átszervezendő kilenc községből és a városból január 6-ra szövetkezetivé vált nyolc község, s befejezéshez közeledett Szekszárd város és Decs község átszervezése. Tolna megye szövetkezeti megyévé vált! — adta hírül 1981. január 13-án a megyei pártbizottság lapja, a Tolna megyei Népújság.

165 A lap az első oldalon öles betűkkel közölte, hogy megyénkben is győzedelmeskedett a termelőszövetkezeti mozgalom. A tudósító a lényeggel, a gyümölcsöző munka fő eredményével kezdte írását: „Megyénk minden községe termelőszövetkezeti község!" „Az elmúlt hetekben több mint 10 000 parasztcsalád, több mint 50 000 hold földdel lépett be a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított új termelőszövetkezetet. Kilenc új termelőszövetkezeti községünk van és Szekszárd is termelőszövetkezeti város lett." Azzal zárta a lap a nagy eseményhez mérten kissé szűkszavú híradását, hogy a megye új termelőszövetkezeteiben megkezdték a közös munkát. Híven saját határozatahoz, a megyei párt végrehajtó bizottság feladatul szabta, hogy a többi községben az addig kintmaradtak beszervezésével be kell fejezni az átszervezést, mert az kissé háttérbe szorult, gyöngén haladt.

160 Nem szabad szorgalmazni az 1—2 hold felajánlását, miként „most azokat nyaggatják néhány helyen". Előírta, hogy mindenütt folytatni kell a politikai munkát, az aktívák támogassák a vezetőségeket az új élet beindítása és kiépítése, a munkaszervezetek kialakítása, az alapszabályszerű gazdálkodás megteremtése terén. Az új termelőszövetkezetekben mielőbb, sürgősen meg kell alakítani a pártszervezeteket. A tanácsok pedig segítsék elő a tervek készítését, a szerződéskötéseket a gépállomásokkal, a háztáji gazdaságok kialakítását, főként pedig a közös munka azonnali megkezdését. Néhány elítélendő módszert bírált a testület, s ugyanakkor nyugtázta, hogy a pártszervek csírájában megakadályozták a helytelen törekvéseket. Melyek voltak ezek? Néhány helyen azt tervezték, hogy a szülők belépése érdekében az üzemekből hazaküldik fiatal dolgozóikat, akik mindaddig nem dolgozhatnak, amíg szüleik alá nem írják a belépési nyilatkozatot. Időben észrevették, s megakadályozták a pártszervek azt, hogy ily módon nyomást gyakoroljanak bárkire. Szekszárdon, a megye más helyeiről jött néhány népnevelő, az utolsó héten hajlamos volt a durva hangvételre, a városi pártbizottság azonban azonnal leállította őket, kivonta a munkából és felelősségrevonást is alkalmazott. Az átszervezés harmadik szakaszában Tolna megyében — az országostól eltérően — egyáltalán nem alakultak a szőlőtermelő vidékeken sem alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok, inkább addigra a korábban létrejött néhány tucatnyi — szántóföldi termesztést folytató — tszcs is átalakult termelőszövetkezetté. A megyei sajátosság részben visszavezethető arra, hogy a megyében csupán az átszervezés első szakaszában propagálták a tszcs-k alakítását, később inkább ellene voltak. Elősegítette a szántóföldön is gazdálkodó szőlősgazdák tsz-be lépését, hogy ők maguk nem ragaszkodtak a szőlővel való elkülönüléshez, és hogy a szőlőterületek megművelésére a tsz-ekben kialakított ösztönző módszerek vonzottak, az első években beváltak.

167 A mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének Tolna megyei végső mérlegét az 1961. március 31-i összegezés adta. A megye 108 termelőszövetkezeti helységének 159 szövetkezetében 41 200 család 45 871 tagja összesen 376 000 kh összterületen gazdálkodott. 335