Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

a részesművelésbe. Lekötötték ezek a gondok az irányító és helyi szerveket, a kádereket és az aktivistákat. Mindezen körülmények közepette, ebben a helyzetben merült fel a kérdés: folytatódjék-e aratás után a számszerű fejlesztés a termelőszövetkezeti mozgalomban? Kellő megfontolás után a megyei párt végrehajtó bizottság 1960. június 11-én erre a kérdésre nemmel válaszolt.

156 A körültekintő, gondos mérlegelést követően hozott döntés így szólt: „A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a nyári időszakban a megyében nem jognak hozzá a termelőszövetkezetek szervezéséhez, hanem csupán ősszel." Helyesen azzal indokoltak, hogy sok az erőket lekötő, a megszilárdítással összefüggő gond, s nem lenne elegendő erő az átszervezés folytatásához. „Amennyiben a nyáron megkezdenénk a szervezést, elvonnánk a megszilárdítástól az erőt, és nem javulna kellőképpen a termelőszövetkezetekben a közös munka és a hangulat. Most jő jeladatunknak a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítását tartjuk" — írták a felterjesztésben, melyre azt követően került sor, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága a megye politikai vezető testületére bízta a döntést. Miközben megyeszerte fáradoztak a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek „aprómunkát" igénylő erősítésén (augusztus közepére egyesülés és megszűnés folytán héttel csökkent a gyengék száma, kilábolásukhoz tíz helyen hároméves intézkedési tervet készítettek), a megyében több tsz-nél, főként e kategóriánál előtérbe került az egyesülési szándék. Határozott intézkedést tett a megyei párt végrehajtó bizottság az egyesülési láz csillapítására, éppen a megalapozás érdekében, amikor az egyesülést a pártbizottság és a tanács mezőgazdasági osztályának együttes engedélyéhez kötötte.

157 Tette ezt abból a meggondolásból, mert nem azt tartotta kiútnak és azért, mert az egyesülési szándék abban az időszakban hátráltatott volna a soron lévő mezőgazdasági munkák elvégzésében. Nagy szükség volt 1960. őszén az időszerű mezőgazdasági tennivalók érdekében minden munkáskézre, mert szokatlanul nagy esőzés gátolta az őszi betakarítást. „Két nap, két éjjel egyjolytában esik, és ezt megelőzően is egy nap kivételével több napos eső volt, ami annyira akadályozta a betakarítást, hogy sem lóval, sem géppel nem lehetett közlekedni a dülőutakon, és a jöldekre a nagy sár miatt rámenni."

158 Két hét múltán is a rendkívüli időjárásra, a szinte emberfeletti mezőgazdasági munkák, a tömegesen kézzel végzett vetések nehézségeiről panaszkodtak. Bátaszéken és Bátán a nagy köd a repülőgépről végzett vetést gátolta, a gépállomások kétműszakos szántásra áttért gépeit húzták-vonták az emberek a latyakos sárban. Társadalmi erőt is mozgósítottak, a bonyhádi bányavidéken az ifjú bányászok a KISZ mozgósítására vettek részt a cukorrépa, a kukorica betakarításának elősegítésében, másutt a katonaság tette ugyanazt. Jutott mégis az energiából a megerősítésre, az időszerű munkákra és az őszi-téli átszervezés előkészítésére. Az őszi időjárás viszontagságai ellenére sem szorult háttérbe a megyében a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének befejező szakaszát előkészítő munka. Az MSZMP Központi Bizottságának 1960. február 12-i — a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére hozott — határozata alapján kidolgozták a megyében az előkészítést, a konkrét szervezést és a meglévő szövetkezetek erősítését szolgáló egységes tervet. A megyei párt végrehajtó bizottság először augusztus 17-i ülésén tűzte tanácskozásának napirendjére a továbbfejlesztést.

159 A megyében tíz helység — három járásban kilenc község és a megyszékhely — volt átszervezetten, ezek: Dees, Harc, Öcsény, Sióagárd, Dunaföldvár, Paks, Ozora, Regöly, Szakály és Szekszárd. 332