Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

könyvtárat juttatott. A teveli termelőszövetkezet és a Lágymányosi Dohánygyár dolgozói között szoros baráti kapcsolat létesült, több ízben kölcsönösen látogat­ták egymást. A János kórház dolgozói Pusztahencsére, az ifjúsági sporthoz fut­ball-, röplabda-, asztalitenisz-felszerelést vittek, fogászati, belgyógyászati, nő­gyógyászati, gyermekgyógyászati és reumatológiai vizsgálatokat végeztek, az utóbbi szakvizsgálatok után többeket gyógyintézetbe küldtek. Legalább tíz ter­melőszövetkezetnél — Kalaznó, Pusztahencse, Tengelic, Üjireg, Sárszentlőrinc — biztosítottak berendezést a kisgyermekek napközi otthonához, Felsőnánán egy bölcsődét szereltek fel a patronálók. A János kórház a fürgedi termelőszövet­kezetnek teljes orvosi felszerelést juttatott. A kapcsolat szorossá válására utal a többször visszatérő megállapítás: „Az üzem képviselői jól ismerik és szeretik a termelőszövetkezeti tagokat." A Műanyag- és Kábelgyár Németkéren a párt­szervezet megalakítását segítette elő. A Kelenföldi Duna Selyemgyárban a kis­székelyi termelőszövetkezetből egy 30 főnyi asszonyos jport kapott kéthetes üzemlátogatáson ízelítőt a munkások élet- és főként munkakörülményeiről. Sok helyen arattak, építkeztek, villanykábeleket húztak a fővárosi munkások, szak­emberei beszerezték, vagy a gyári készletből kedvezményesen biztosították a ter­melőszövetkezeteknek az új élet megindulásához, az erősödéshez hiányzó anya­gokat, alkatrészeket. A fővárosi XII. kerületi üzemek gazdasági segítségét a következő adatok jellemzik: „A Közlekedési Építő Vállalat szakemberei a nagydorogi Üjbarázda és a kajdacsi Aranykalász Termelőszövetkezet vízellátási tervét, istálló- és mag­tárfelújítási tervét, elektromos hálózatának tervét készítették el társadalmi mun­kában, amelynek értéke 30—40 000 forint volt. Gépkocsijavítást ugyancsak tár­sadalmi munkában, 50 000 forint értékben végeztek. Emellett a vállalat szivaty­tyút, szállítószalagot, asztalosipari gyalugépet bocsátott a termelőszövetkezet ren­delkezésére, kölcsönbérleti szerződéssel. A MOM térítés ellenében a sióagárdi ter­melőszövetkezet sertésfiaztatóját inframelegítő berendezéssel látta el, a termelő­szövetkezet 100 férőhelyes istállójába vízvezeték-hálózatot szerelt be. A Föld­alatti Vasút Vállalat és a Posta Vezérigazgatóság különböző épületek tervezé­sét, gépek vásárlását segítette eZő." 147 Az MSZMP Központi Bizottságának 1962. március 28—30-i határozata a patronálást elsősorban a gazdaságilag még gyenge termelőszövetkezetekhez irá­nyította. Ebben az időszakban e munkában megyénkben már 49 fővárosi üzem és 57 megyénkbeli gyár, gazdaság, vállalat vett részt. 148 Tanácskozásra hívta a megyei pártbizottság és a megyei tanács a patro­nálókat, 1962. április 24-én megtárgyalták velük a tennivalókat a gyönge terme­lőszövetkezetek megerősítése céljából. 149 Ettől kezdve a csoportos beszélgetések, családlátogatások, előadássorozatok tömegére került sor a megye falvaiban, me­lyek a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodási és munkafegyelmének javítá­sát, a tagság közösségi gondolkodásának formálását célozták. A vezetőknek nyújtott, forint-értékben kifejezhetetlen tanácsadás, a köz­vetlen emberi kapcsolatok sokasága Tolna megyében több esetben máig ható, eleven baráti kapcsolatokat hozott a munkások és termelőszövetkezeti parasztok között. 150 A tíz éven át, 1969-ig tevékenykedő patronázs-mozgalom hatékonyan szolgálta a szocialista mezőgazdaság megteremtését, a falu szocialista átalakítását és a munkás-paraszt szövetség erősítését. 330

Next

/
Thumbnails
Contents