Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében • 299

A gazdálkodással, a termeléssel és elosztással szoros összefüggésben a megyében a törvényesség biztosítása, a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti gazdálkodása mind a tanácsok mezőgazdasági apparátusa, mind az ügyészség munkájának homlokterébe került. E szervek 1961-ben folyamatosan foglalkoztak a közös gazdaságot csorbító, a tagság összeforrottságát gátló rendellenességek megszüntetésével. A Megyei Főügyészség az általános törvényességi felügyeletről adott április 11-i jelentésében arról szólt, hogy a termelőszövetkezetek számának és területének növekedése nem eredményezte a termelőszövetkezetek ellen irányuló bűnözés arányos emelkedését.

128 1959. július 1-től 1960. március 31-ig a társadalmi tulajdon elleni bűnügyeknek csupán 8,22 százalékában volt a termelőszövetkezet sértett, ez azonban nem kis szám, mert 86 személy ellen kellett eljárniok. A termény- és falopások, az ingóságok eltulajdonítása, az éjszakai órákban a kukorica- és répaföldek megdézsmálása mindmegannyi jelei voltak a kistulajdonosi kapzsiságnak. A feltárt, az alkalomszerűen elkövetett, termelőszövetkezeti tulajdon elleni bűncselekmények folyamán okozott 427 000 forintból kártérítéssel 322 000 forint térült meg. Az ügyészi és rendőri szervek a termelőszövetkezeti elnökök és ellenőrző bizottsági tagok számára erőteljes jogpropagandát indítottak, a megyei lapban is több, a termelőszövetkezeti tagok számára írott cikket publikáltak. Az ügyészség 15 termelőszövetkezetben vizsgálta a törvényesség betartását március hónapban, s beszámolt, hogy a termelőszövetkezeti demokráciával élve, Kurdon, Ozorán, Alsónyéken, Szekszárdon ellenőrző bizottsági és vezetőségi tagokat hívtak vissza tisztségükből a tagok. Erősítve az állami felügyeletet, több vizsgálatot folytatott a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is, hogy a termelőszövetkezetek hol tartanak a termelőszövetkezeti demokrácia, az alapszabály tiszteletben tartása terén. Feltárták a tagsági, vagyoni viták, a háztáji terület szabálytalanságai, a termelőszövetkezeti fórumok hatáskörének csorbítása, a helyenként fő jövedelmi forrásként kezelt melléküzemági tevékenység, a bizonylati fegyelem terén tapasztalt fogyatékosságokat.

129 A törvénysértések okait a jogszabályok hiányos ismeretében, a termelőszövetkezeti demokrácia lebecsülésében és abban jelölték meg, hogy az állami szerveknél elterjedt az a felfogás, hogy a termelőszövetkezetek támogatása érdekében el kell nézni a szabálytalanságokat. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője szigorúan utasította a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőit, hogy sürgősen számolják fel a törvénysértéseket és szabálytalanságokat, „megszüntetésükre figyelmeztessék a termelőszövetkezetet, intézkedjenek, és szükség szerint szankcionáljanak". A megye vizekben gazdag, így az átlagosnál kedvezőbb természeti lehetőségek és öntözőtelepek jobb hasznosításához április 20-án létrehozták a megyei tanács fennhatósága alatt tevékenykedő megyei vízgazdálkodási operatív bizottságot.

130 A helyzet felmérése és az útmutatás kialakítása terén az vezérelte a bizottságot, hogy a halastavak hasznosítása, az öntözéses gazdálkodás, a víziszárnyasok tartása növeli a termelőszövetkezetek gazdasági erőforrásait. „A megyében nem kevés a csapadék, öntözés nélkül is lehet termelni, azonban a kiemelkedő, az évenkénti második termés biztosításához nélkülözhetetlen az öntözéses gazdálkodás." Az öntözött szántóföldi és konyhakerti növények 1959-ben 782 kh-ra, viszont a szakemberhiány, gépellátási, vagy egyéb problémák miatt leállított öntözőtelepek 414 kh-ra terjedtek. Tervbe vették, hogy még 1960-ban felülvizsgálják mind a működő, és nem jövedelmező, mind pedig a nem üzemelő öntözőtelepeket. 326