Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

a másutt látott parasztházaktól. A palánkvár területén élő lakosság török, vagy legalábbis törökké vált délszláv, míg a palánkon kívül a császári kém tarka nemzetiségű lakosságot figyelhet meg. Magyarok, rácok, cigányok és törökök járnak-kelnek Földvár utcáin. Tőlük tudja meg, hogy „mivel itt kóborló hajdúk részéről sok támadásban van részük, az egész város, falu és palánk magas kerítéssel és mély száraz árokkal van körülvéve". Evlia Cselebi várvizsgáló szultáni biztosként látogatja meg a Duna menti erődítmények sorában a földvári palánkot és a következő megállapításokat teszi. „Földvár vára. Lajos magyar király építette. Azután a 936. évben (1529-ben) Szülejmán khán elfoglalta és fejlődötté tette. Buda területén a pasa magánjövedelmű birtoka (khász) és helytartóság. Ennek a vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb palánka nincs. Köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül. Két helyen nagyon erős fakapuja van, melyek egyike a keleti irányba néző Kicsiny kapu. Az árok fölött fából egy pavilonja van, mely megtekintésre érdemes londsa; a várszolgák valamennyien itt üldögélnek és a Duna rakodópartját nézegetik. A várbeli nép e kapun át viszi be a Duna vizét. A másik kapuja nyugati irányban a külső városra nyiló Nagy kapu. Ennek az árka fölött fahid van. A vár négy szögletén levő igen erős tornyokban sáhi és zárbuzán ágyuk vannak. Benn a várban deszkazsindelyes ház és templomból átalakított Szulejmán khó.n dsámija van. E dsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő, négyszögletes, erős építkezésű, szép torony van, mely kilátáshely lévén, onnan az összes síkságok és viztócsák partjai három konák (állomáshely) távolságra meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab kitűnő ágyú van, sőt azon felül e tornyon van még Szulejmán khán dsámijának magas deszkaminaretje is. E toronyban őrzik a parancsnoknak és a kétszáz várkatonának értékes tárgyait. Külvárosa. Négyszögletű, csupán tömésfal keritésü város, melynek kerülete húszezer lépés. Erős torony-bástyákkal felszerelt s igen mély és meredek árokkal ellátott két deszkakapuja van, melyek mindegyike kettős szárnyú kapu. Mindegyik kapu fölött deszkabástyáju és készenlétben álló ágyukkal ellátott tornyok vannak. Ezen kapuk egyikén bemenvén, a másikon kimennek; középen főúttal bíró város és állomáshely ez. Van összesen kétszáz lapos fedelű, alacsony háza, továbbá kertjei, egészséges vizű kutjai és egy dsámija, mely azelőtt művészi templom volt. Egy'mecsetje, egy fogadója, ötven boltja, a fogadó tövében pedig egy csorgókutja van. Ez imár etek -en kívül e külvárosnak néhány üres telek féle helye van, sőt olyan terjedelmű város ez, hogy az összes temetők a városkeritésen belül vannak. E várba évenként egyszer öt-tízezer ember gyülekezik össze s akkor nagy vásár van, ilyenkor a várban is két-háromszázig menő, nyomorúságos gunyhó formájú boltot készítenek."

Gí A dunaföldvári rév hatalmas forgalmáról, melyet a vár népe is érdeklődéssel figyelt, a város jövedelmeiről és a polgári lakosság adóterheiről tanulmányunk későbbi fejezeteiben szólunk. Az Evlia Cselebi leírásában szereplő imáret tulajdonképpen egy vagy több kegyes alapítvány. Többnyire a dzsámi (templom) közelében találjuk az ilyen épületet. Mai vélemény szerint elsősorban a tanulók élelmezése folyt bennük, de egyes leírások szerint a község szegényeit is innen látták el élelemmel. Az imáretek létesítésében a szultánok és pasák jártak elöl jó példával. Az európai or25