Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. • 235
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. RÉSZ Tolna megye területén az 1930-as évekig kialakult gazdasági és társadalomszerkezeti kép a mezőgazdasági népesség túlsúlyát mutatja. A lakosság 66,9%-a a mezőgazdaságból, 0,7%-a a bányászatból, 15,9%-a az iparból, 3%-a a kereskedelemből, 3%-a pedig a közlekedésből élt. A lakosságnak 1,2%-a volt napszámos, a fentmaradó, közel 10% részben a közszolgálat, véderő, részben nyugdíjas, házicseléd és egyéb kategóriába tartozott (családtagokkal együtt). Alapjában véve tehát az iparból élő lakosság számaránya még mindig meglehetősen alacsony, hiszen ugyanakkor az egész ország lakosságának 51,8%-a élt mezőgazdaságból, 21,7%-át alkották az iparból élők, illetve a bányászattal, a közlekedéssel és a kereskedelemmel együtt az tartotta el lakosságának több mint 30%-át. 1 Ez a társadalmi szerkezet arra mutat, hogy az országon belül az agráripari jelleg még meglehetősen halvány, és Tolna megyére ez a megállapítás fokozott mértékben érvényes. m. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A MEGYE IPARARA Az 1920-as évek végén a kapitalista világot érintő óriási válság a mezőgazdaságban már 1929-ben erősen éreztette hatását Tolna megyében is. Ezután lassan, majd felgyorsuló erővel sújtott le az iparra. A szomszédos Somogy megyében ez több jelentős üzemet söpört el, 2 s ugyanez a folyamat, bár nem ennyire kiélezett formában, Tolna megyében is kimutatható. Ezt számokkal nyomon követni nagyon nehéz, mert az 1930. évi népszámlálás adatai még, és az 1935. évi gyáripari felmérés adatai már nem mutatják, hiszen a válság mélypontja 1932—33-ban volt, s utána újraszerveződésről és bizonyos fokú ipari fellendülésről adnak hírt a források. 1929-ben a megye általános helyzetét áttekintő közgyűléseinek felszólalói már több ízben hangot adnak a gazdasági életben egyre nagyobb erővel kibontakozó súlyos válságnak. A megyében emelkedik a kivándorlók száma, s nagyon aggasztó, hogy családtagok is mennek, ami arra mutat, hogy a már ekkor kibontakozó gazdasági válság a társadalmi mozgást a munkaerő elvándorlása irányában befolyásolta. Tolna megyéből különösen a német ajkú lakosság * A tanulmány első része a Tanulmányok Tolna megye történetéből című sorozat hatodik kötetében jelent meg. (Kézirat lezárva: 1977. január.) 235