Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

jegyzékének a felterjesztését kérte, amit az alispán február 6-án már fel is küldött.

163 A felterjesztett jegyzék alapján 5 mágnás és Sztankovánszky főispán részére érkezett regális (királyi meghívó) az országgyűlés felsőháza részéről, bár Sztankovánszky nem volt mágnás. A képviselőválasztások lezajlása után még az 1869. évben újabb választmányok, küldöttségek és tanácsok megválasztására került sor. A június 1-i bizottmányi rendes közgyűlés mindenekelőtt tudomásul vette, hogy az 1868. LIV. t. c. a polgári perrendtartást június 1-ével életbe léptette, aminek következtében az igazságügyminiszter még egy pertárnoki állás szervezését már nem engedélyezte.

164 Majd ugyanezen a közgyűlésen a vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében az 1868: XXXVIII. t. c. előírása alapján az állandó bizottmány egy 30 tagból álló iskolai tanácsot választott.

165 A július 17-i kisgyűlésen pedig kellő szakismeret és gyakorlati tapasztalattal rendelkező, nagyobbrészt a középbirtokos nemesekből álló lótenyésztési bizottságot alakított.

166 A július 24-én tartott, igen gyéren látogatott kisgyűlésen, amelyen mindössze 5 bizottmányi tag és a megye központi tisztviselői vettek csak részt, megalkották az útrendőri szabályokat és azok betartását ellenőrző bizottságoí.

167 Az augusztus 31-i rendes közgyűlésen az 1869: III. t. c. által elrendelt népszámlálás lebonyolítására 1 elnökből és 6 tagból álló központi bizottságot, a járásokban pedig az elnökön kívül 3 rendes és 2 póttagú népszámláló (összeíró) küldöttséget választottak.

168 A megyéhez érkezett átiratok és megkeresések közül először a horvát országgyűlésnek a báni beiktatáson a megye képviseltetése ügyében intézett meghívóját tárgyalta a bizottmány és a beiktatásra 11 tagú reprezentatív küldöttséget delegált. Ezzel is rokon érzelmekkel kívánta viszonozni a horvát nemzetnek a magyarsághoz való ragaszkodását.

169 Buda sz. kir. városnak Fiume és kerületének Magyarországhoz leendő visszacsatolása ügyében a képviselőházhoz intézett feliratát, amelyet a megyének is megküldött, a bizottmány hasonló szellemű felirattal támogatta. A képviselőházhoz felterjesztett iratában rámutatott a bizottmány arra, hogy Fiume város és kerülete nemcsak az ősi időkben, hanem az újabb korban Mária Terézia által ünnepélyes okiratban Magyarországhoz tartozónak ismertetett el és attól kezdve mindig magyar kormányzat alatt állott és van ma is.

170 Baranya vármegye átiratával megküldte a cselédrendtartás ügyében alkotott szabályrendeletét, amelynek egyes pontjait módosítva a bizottmány hasonló szabályzatot léptetett életbe a megye területére is. A módosított rendtartás 28 pontból állott. Fontos rendelkezése volt az, hogy a cseléd felfogadása írásbeli szerződés, vagy a helyet kereső cseléd bizonyítványának és cselédkönyvének a gazda által történő megtartása által válik érvényessé. A cseléd tulajdonságára és magatartására nézve pedig kilépéskor kedvezőtlen esetben a cselédkönyvben a megfelelő rovatokat csak vonalakkal lehet kitölteni, vagyis kedvezőtlen adatot a cseléd magatartására nézve nem volt szabad a könyvébe bejegyezni.

171 Ugyancsak új határozattal rendezte a bizottmány a mezei munkások és a felfogadó gazda közötti megállapodás kérdését is.

172 Az 1870. évi megyei költségvetés letárgyalásával a bizottmány be is fejezte az 1869. évi működését.

173 210