Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

jogánál fogva a közgyűlés tartamára a rend fenntartásával a volt tisztviselők közül Benrieder József szolgabírót, Bene Gyula esküdtet, Korniss Pál tiszti főügyészt bízta meg, a jegyzői teendők ellátására pedig ifj. Csapó Vilmost jelölte ki.

134 Ismertette ezután a közgyűléssel a miniszterelnöknek azt a leiratát is, amelyben közölte a megyékkel, hogy miután a király bizalmából az ország kormányzatát átvette, első teendőjének tartja a vezetése alatt álló kormány az alkotmány ősi intézményét, a köztörvényhatóságokat helyreállítani, megválasztatni az országgyűlési képviselőket, hogy az országgyűlés mielőbb megkezdhesse alkotó munkáját.

135 Székfoglaló beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az 1865. őszén akkori tiszttársaival együtt még nem alkotmányos alapon vállalt hivatalt. Ezt azonban nem alkotmányos érzésük megtagadásával, hanem inkább azt felfokozva azért tették, mivel megállapításuk és meggyőződésük szerint abban az időben az országban akkor az alkotmányosság észrevehetően derengeni kezdett. így nem visszavonulni, hanem az ország érdekeit hazafias érzéssel hathatósan szolgálni kívánták.

136 Vizsolyi Gusztáv, volt első alispán üdvözlő beszédében a megjelent bizottmányi tagok teljes bizalmáról és támogatásáról biztosította a főispánt, aki oly sok alkalommal és nehéz körülmények között mindig a megye érdekeit tartotta szem előtt és biztos kézzel vezette a törvényhatóság kormányzatát.

137 Az általános tisztújítás lefolytatásának a megkezdése előtt bejelentette a főispán, hogy minden a hivatalával összefüggő kinevezési, illetve jelölési jogát, mint azt már a múltban többször is tette, ez alkalommal is a bizottmánnyal egyetértésben és megosztva kívánja gyakorolni. így a kijelölő választmánnyal történt előzetes tanácskozás után indítványára az első alispáni állásra Vizsolyi Gusztávot, Moravcsik Andrást és Daróczy Jánost jelölték, akik közül a közgyűlés Vizsolyi Gusztávot egyhangú felkiáltással választotta a megye első alispánjává. A többi tisztviselői állásra is általában három pályázót jelöltek. A választás itt is legnagyobbrészt egyhangú, többségi felkiáltással történt meg. Egyedül a dunaföldvári járás főszolgabírói állásának a betöltésénél vált szükségessé névszerinti szavazás elrendelése. A felkiáltásokból ugyanis Forster Ferenc és Szeniczey Ödön jelöltek között az abszolút többséget nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani. A megejtett névszerinti szavazás eredményeképp Forster Ferenc 313, Szeniczey Ödön pedig 111 szavazatot kapott, így a közgyűlés elnöke Forster Ferencet jelentette ki a dunaföldvári járás törvényesen megválasztott főszolgabíráj ának.

i38 Végeredményben az alispáni hivatalba 20, a járásoknál 27, összesen 47 rendes fizetéssel bíró közigazgatási tisztviselőt választott a megye. A bíráskodás szétválasztása ekkor még nem történt meg, ezért a megyei törvényszék elnöke hivatalból felváltva a megye első- illetve másodalispánja volt. A törvényszék többi tisztviselőjét: 9 ülnököt, 1 fő- és 1 alügyészt, 1 esküdtet és 1 pertárnokot szintén felkiáltással választották meg. A különös képzettséget és gyakorlottságot követelő telekkönyvvezetői állást a vonatkozó miniszteri rendelet ez alkalommal sem engedte választás alá bocsátani, hangsúlyozva, hogy a telekkönyvi szolgálat folyamatosságot követel meg.

139 Több bizottmányi tag előterjesztésére a főispán 33 tiszteletbeli tisztviselőt nevezett ki.

140 Cholnoky Imre bizottmányi tag felszólalása alapján a közgyűlés azonban úgy döntött, hogy a tiszteletbeli tisztviselők ténykedése különösképpen 205