Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

A Tolna megyébe kinevezett Sztankovánszky Imre főispán azonban a november 30-án kibocsátott meghívót már nem kapta kézhez, mivel tisztségéről, mint már említettük november 26-án lemondott.

66 A magyar udvari kancellária Sztankovánszky kinevezésével egy időben, november 26-án bocsátotta ki a főispánok részére a megyei közigazgatás átszervezésének vezérfonalául szolgáló utasításait is. Ez a 20 pontból álló utasítás tulajdonképpen a megyei állandó bizottmány és az 1848 előtti fizetést élvező tisztikar megalakítására vonatkozólag szolgált zsinórmértékül. Előírta, hogy a megválasztandó állandó bizottmány az 1848 előtti közgyűlés örökébe lép, egyelőre ugyan csak egy fél évre engedélyezett költségvetés keretében. Leszögezte továbbá azt is, hogy a megválasztott tisztviselőket a közgyűlésen szavazati jog illeti meg. A bíróságoknak pedig az országbírói értekezlet döntéséig a meglevő szervezetükben kell működniök.

67 Legtöbb megyében azonban már a főispáni utasítások megérkezte előtt tárgyalták az önkormányzati rendszer mikénti helyreállításának a kérdését. A megyék általában a 48-as alapot tekintették irányadónak. Ezt a felfogását juttatta kifejezésre Tolna megye is mindjárt a január 9-én folytatólagosan tartott közgyűlésén.

68 A főispáni utasítást csak december hó első napjaiban kapták kézhez a címzettek. Annak végrehajtásához így Sztankovánszky főispán csak lemondásának visszavonása után foghatott hozzá. Az utasítás szerint a főispánoknak az állandó bizottmányt olyképpen kellett összeállítaniok, hogy „abban rang-születés-birtok-értelmiség és iparra való tekintet nélkül a megyei lakosok összessége illöleg képviselve legyen". Ennek megfelelően Sztankovánszky főispán december 30-án kellően instruált biztosokat küldött ki a községekbe általuk a bizottmányba kiküldendő képviselőik megválasztásának az előkészítése céljából.

69 A FŐISPÁN BEIKTATÁSA ÉS A MEGYEI ÁLLANDÓ BIZOTTMÁNY MEGALAKULÁSA A községi küldöttek kijelölésének a befejeztével 1861. január 7-én a főispánnak hivatala törvényes elfoglalása alkalmával Szekszárdon tartott népes közgyűlésen az 1848. évi köztanácskozási joggal felruházottak osztályaiból Thomayer Ignác, szekszárdi apát, Magyary-Kossa Sámuel, Dőry Frigyes, Dőry Miklós, Jeszenszky Miklós, Fördős István (49-es első alispán), br. Dőry Lajos, Bartal György, ifj. Moravcsik András, Szeniczey Ferenc, Daróczy János, Perczel Sándor és még számos, de név szerint fel nem sorolt nemes, a megyei tisztikar tagjai, továbbá a községek által az 1848: XVI. t. c. alapján a főispáni biztosok közreműködésével választott mintegy 400 községi küldött vett részt.

70 A közgyűlés megnyitása után a főispán felmutatta az 1860. november 26-án kelt kinevezési okiratát. Annak ismertetése és az 1848-as minta szerinti eskü letétele után az elnöki széket elfoglaló főispánt, az ősi szokást ezúttal is betartva, négy megyei főszolgabíró a székkel együtt háromszor a magasba emelte. Székfoglaló beszédében különösen kihangsúlyozta a főispán, hogy „a megyék az 1848: XVI. t. c. alapján már régen véglegesen megalakultak volna, ha a közbejött és annyi veszteséggel járt szerencsétlen 11 éves kormányrendszer árja minden hazai állami intézményt nyom nélkül el nem sodor."

71 190