Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

További intézkedésig az igazság gyorsabb kiszolgáltatása végett az osztrák hatalom által megszüntetett ozorai, hőgyészi, bonyhádi és földvári kerületi büntető, valamint a szekszárdi büntető, polgári és csőd törvényszékeket a köz­gyűlés újból felállította. 59 A mind súlyosabbá váló katonai helyzet miatt a bizottmánynak egyre sűrűbben kellett üléseznie, aminek megkönnyítése céljából a közbátorság fenn­tartására a saját kebeléből külön választmányt küldött ki, amelynek elnökévé Fördős István másodalispánt választotta meg, aki azonnal bejelentette, hogy a megye déli határainak a védelmére a kormánytól kért 30 000 forint kölcsönből eddig még semmi sem érkezett meg, így a tervezett 200 főnyi védcsapatot fel­szerelni nem lehetett. A bizottmány ezért a védcsapat felszerelését mindaddig, míg a kormányzat a kölcsönt nem folyósítja felfüggesztette. 60 Végül a védcsapat célszerűtlenségéről a bizottmány napról napra mindinkább meggyőződött, ezért annak a szétoszlatását rendelte el. 61 Az országban, a megyében is a közhangulat egyre jobban romlott. A tisztviselők egymásután jelentették be az állásukról való lemondásukat. Még maga az alispán, Perczel Béla is távozott az alispáni székből, vele együtt Perczel Miklós esküdt szintén lemondott a tisztségéről. 62 Az állandó bizottmány augusztus 1-én még tárgyalta Noszlopy Gáspár­nak Bonyhádról július 31-én küldött levelét, amelyben arról értesítette a bizott­mányt, hogy a belügyminiszter futár útján továbbított rendeletével őt Tolna, Baranya és Zala megye kormánybiztosi teendőinek az ellátásával bízta meg. E megbízatása alapján a megyétől a legrövidebb időn belül egy ostoros csapat kiállítását kívánta meg. Elrendelte továbbá, hogy a megye a területén található minden szuronyos puskát az állam terhére darabonként 12 forintról szóló nyug­tatvány ellenében szedesse be. Utolsó intézkedéseképp a bizottmány igyekezett a kormánybiztos kívánságának eleget tenni. Az ostoros csapat szervezése még valahogy sikerült, hamarosan azonban szét is oszlott. 252 fegyvert mégis tudott a bizottmány összegyűjteni és a kormánybiztos rendelkezésére bocsátani. 63 Ezzel az utolsó aktussal megszűnt a megye 1848. május 1-én alakult első állandó bizottmányának közel másfél évig tartó működése, amely idő alatt — nem tekintve az 1849. február 9—június 12-éig tartó kényszerszünetet — 1849. augusztus l-ig összesen 35 rendes, illetve rendkívüli közgyűlést és 15 kisgyűlést tartott. Átlagosan tehát havonta 5 alkalommal ülésezett. A bizottmány zavarta­lan működéséhez, a 48-as törvények végrehajtásához nyugodt, békés időszakra lett volna szükség. Alighogy megalakult azonban, a megye határait fenyegető fegyveres nemzetiségi mozgalmak, így Jellasicsnak a megye területén való siker­telen átvonulási kísérlete miatt első sorban katonai felkészüléssel kellett foglal­koznia. Ennek a feladatának a bizottmány elismerésre méltóan meg is felelt. Megválasztásának körülményeit, tagjainak összetételét illetőleg ezt az első megyei állandó bizottmányt mégsem tekinthetjük valóban népképviseleti alapon létrejött testületnek. Azok, akik eddig nem lehettek tagjai a közgyűlés­nek, az üléseken ritkán, akkor is igen kis számban vettek részt. Az önkormány­zat vezetői, főleg a magasabb állású tisztviselők a nagyobb birtokkal rendelkező nemesek voltak. Az ügyrend és az ügyintézés továbbra is az 1848 előtti szabá­lyok szerint történt, így a demokratizálás terén semmi különösebb előrehaladást nem lehetett észlelni. Igaz, hogy erre nem is igen volt idő. A tegnap még jobbágysorban élt bizottmányi tagoknak a közügyek intézésében megkívánható kellő jártasság elsajátítására a rendkívüli politikai és katonai események nem is adtak lehetőséget. 188

Next

/
Thumbnails
Contents