Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)
Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175
A törvényszékek területi beosztása és a székhelye is eltért a járási igazgatási beosztástól. A dunaföldvári törvényszékhez tartozott az egész földvári járás, a tolnai — bátaszéki — és a szekszárdi uradalmak kivételével, az ozorai törvényszékhez az egész dombóvári járás, a hőgyészihez az egész simontornyai járás, a bonyhádihoz a völgységi járás, de csak polgári és számadási ügyekben. A szekszárdi törvényszékhez tartoztak a tolnai—szekszárdi és bátaszéki uradalmak polgári peres ügyei, büntető ügyekben az említetteken kívül még a völgységi járás is, csődületi (csőd) ügyekben pedig a megye egész területe. Kijelölte a közgyűlés a törvényszékek helyiségeit, a fogdákat, meghatározta a foglárok számát, a felügyeletet, végül a rabok elhelyezésének és élelmezésének a mikéntjét is. 29 A sajtóvétségek tárgyában kelt leiratában az igazságügyminiszter szükségesnek látta, hogy az 1848: XVIII. t. c. II. fejezete értelmében a bizottmány mielőbb ideiglenes minőségben esküdtszéket alakítson. A közgyűlés ezért az esküdtszéki tagságra alkalmas és képes megyebeli lakosoknak az összeírásával az országgyűlési követválasztási kerületekbe kiküldött választmányokat bízta meg. Az ilyen vétségben eljáró vizsgálóbírónak Perczel Béla főszolgabírót, közvádlóul pedig Forster Károly megyei tiszti főügyészt jelölte ki. Az esküdtszéki bíróság tagjaivá Magyary-Kossa Sámuel elnöklete alatt Kiss Pál és Forster Benedek ülnököket választotta meg, jegyzőül Ujfalussy Imrét rendelte ki. A megválasztott esküdteket csak esetenként hívták meg a tárgyalásokra. 30 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁSOK (1848) A megyei önkormányzati szervek megalakítása és a közigazgatási gépezet beindítása után hamarosan előtérbe került az országgyűlési képviselő-választások kérdése. Az állandó bizottmány a május 27-i közgyűlésén a nádor leiratából értesült arról, hogy az uralkodó az országgyűlést szent Jakab-hava pünkösd utáni második vasárnapra, vagyis július 5-ére Pest városába hívta össze. 31 A bizottmány azonban ahogy már láttuk ezt megelőzően a május 1-i közgyűlésében is foglalkozott a képviselő-választások ügyével, amikor is azok előkészítésének tárgyalása során a megye területét 6 képviselő-választói kerületre osztotta, kijelölte egyben a kerületek határát és székhelyét is. Majd a választások lebonyolítására a bonyhádi, kölesdi, paksi, pincehelyi, szakcsi és szekszárdi kerület mindegyikébe egy elnökből és 4 tagból álló választási bizottságot küldött ki. A megyei központi választmányt pedig utasította, hogy a kerületekben a képviselő-választás napját mielőbb tűzze ki. 32 A központi választmány első intézkedéseként a választásra jogosultak összeírása céljából kerületenként az elnökkel együtt 3 tagú összeíró küldöttséget delegált. Az összeírás a nemesekre vonatkozólag az 1847. évi nemesi lajstrom, a polgárokra nézve pedig a róvatos összeírások alapján történt meg. Az összeírás során a küldöttek észrevételeiket azonban csak akkor és ott jegyezték fel a lajstromban, ahol a jogosultság és képesség alapját próbaírással kellett bizonyítani. Több olyan kisházast, vagy zsellért, akinél a törvényszabta képességi feltételeket nem tudták megállapítani az összeírok a lajstromba egyszerűen nem vették fel. Megkérdezték ugyan az érdekelteket, igényelnek-e szavazati jogot, a megkérdezettek legtöbbje azonban azt egyáltalában nem kívánta, sőt a törvényes kvalifikációt többnyire ők maguk „evaluálták." 33 182