Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

létszámot és a felszerelés költségeit szavazta és állapította meg. 19 A végrehaj­tást már a saját kebeléből kiküldött toborzó és újoncozó választmányra bízta, mégis azzal a meghagyással, hogy az alispán a tett intézkedésekről a legköze­lebbi közgyűlésen számoljon be. A minisztériumoktól érkező egyre nagyobb tömegű és sürgős rendeletek alapján történő intézkedések haladék nélküli megtételére a teljes létszámú bi­zottmányi gyűlés — a meghívók kibocsátása stb. — az ügyintézés lassúsága miatt már nem lehetett alkalmas. Ezért az új és nehéz feladatok zökkenőmentes el­látására szükségesnek mutatkozott kisebb létszámú, igazgatási ágankénti vá­lasztmányok választása, illetve kiküldése, amelyek közül az alispán elnöklete alatt működő honvédelmi választmánynak akadt a legtöbb dolga. 20 A törvényesen megalakult állandó bizottmánynak május 8-án tartott közgyűlésén került sor a megye újonnan kinevezett főispánjának, Sztanko­vánszky Imrének a beiktatására. A bizottmányi tagok ez alkalommal igen né­pes számban jelentek meg a közgyűlésen, amelyet az első alispán nyitott meg. Annak megtörténte után a főispán bemutatta a kinevezéséről szóló kéziratot, amely szerint István nádor-királyi helytartó őt Tolna vármegye főispánjává nevezte ki. A belügyminiszter a kinevezést közlő rendeletében figyelmeztette az alispánt, hogy a beiktatást minden ünnepélyes külsőségtől mentesen kell megtartani. Ennek ellenére az installáció mégis a megyében szokásos ősi ha­gyományok szerint ment végbe. A belügyminiszter által megküldött minta sze­rinti eskü letétele után a megye négy főtisztviselője az elnöki széket elfoglaló főispánt a hagyományoknak megfelelően a székkel együtt háromszor a magas­ba emelte. 21 A főispán székfoglaló beszédének elhangzása és a szokásos üdvözlések után a közgyűlés azonnal a napirend tárgyalására tért át. A miniszterelnök leirata alapján ugyanis soronkívül kellett intézkedni a nemzeti őrseregek szer­vezése és rendezése ügyében. A járási beosztást a közgyűlés figyelmen kívül hagyva, a nemzetőrség szervezését és az újoncozást a hat képviselő választói ke­rület területére kiküldött választmányokra bízta. 22 A szekszárdi kerület választmányának elnöke Eötvös József, tagjai: Ra­docsay József, Póninger Márton, Bóvári István és id. Geisz József. A paksi kerü­letben elnök Kurcz György, tagok: Csapó Vilmos, Temmer Antal, Beck Antal és Szabó Pál. A kölesdi kerület elnöke Magyar József, tagjai: Dobrovszky Já­nos, Pesthy Pál, Bogyay Vince és Stocker József. A bonyhádi kerületben elnök Perczel József, tagok: ifj. Dőry Vince, Pirkner Konrád, Muttnyánszky Alajos és Schneider Ferenc. A pincehelyi kerület elnöke Visolyi Gusztáv, tagjai: Mesz­lényi János, Pauer Imre, Marton János és Csapó Mihály. A szakcsi kerületben elnök Takács Pál, tagok: Boldizsár István, Madarász János, Zathureczky Miklós és Ambrusits János. 23 A kormány a megyékben történő tisztújítást újabb országgyűlésen ho­zandó törvényes intézkedésig felfüggesztette. Tisztújításra így Tolna megyében sem került sor. A szabadságharc ideje alatt ezért az ideiglenes megyei szervezet igazgatási és bíráskodási ügyeit az 1845. évi augusztus 21-én tartott legutolsó tisztújítás alkalmával megválasztott nemesi tisztikar intézte. 24 Az időközben megüresedett, vagy újonnan szervezett állások betöltését az 1848: XVII. t. c. a főispánokra bízta, akiknek a tisztviselők alkalmazása, illetve kinevezése terén a megyei állandó bizottmánnyal egyetértésben kellett eljárniok. 25 Nagyobb változás az önkormányzati tisztviselői kar összetételében csak akkor következett be, amikor a hadihelyzet miatt 1849. február 9-én a megyei 180

Next

/
Thumbnails
Contents