Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

létszámot és a felszerelés költségeit szavazta és állapította meg.

19 A végrehajtást már a saját kebeléből kiküldött toborzó és újoncozó választmányra bízta, mégis azzal a meghagyással, hogy az alispán a tett intézkedésekről a legközelebbi közgyűlésen számoljon be. A minisztériumoktól érkező egyre nagyobb tömegű és sürgős rendeletek alapján történő intézkedések haladék nélküli megtételére a teljes létszámú bizottmányi gyűlés — a meghívók kibocsátása stb. — az ügyintézés lassúsága miatt már nem lehetett alkalmas. Ezért az új és nehéz feladatok zökkenőmentes ellátására szükségesnek mutatkozott kisebb létszámú, igazgatási ágankénti választmányok választása, illetve kiküldése, amelyek közül az alispán elnöklete alatt működő honvédelmi választmánynak akadt a legtöbb dolga.

20 A törvényesen megalakult állandó bizottmánynak május 8-án tartott közgyűlésén került sor a megye újonnan kinevezett főispánjának, Sztankovánszky Imrének a beiktatására. A bizottmányi tagok ez alkalommal igen népes számban jelentek meg a közgyűlésen, amelyet az első alispán nyitott meg. Annak megtörténte után a főispán bemutatta a kinevezéséről szóló kéziratot, amely szerint István nádor-királyi helytartó őt Tolna vármegye főispánjává nevezte ki. A belügyminiszter a kinevezést közlő rendeletében figyelmeztette az alispánt, hogy a beiktatást minden ünnepélyes külsőségtől mentesen kell megtartani. Ennek ellenére az installáció mégis a megyében szokásos ősi hagyományok szerint ment végbe. A belügyminiszter által megküldött minta szerinti eskü letétele után a megye négy főtisztviselője az elnöki széket elfoglaló főispánt a hagyományoknak megfelelően a székkel együtt háromszor a magasba emelte.

21 A főispán székfoglaló beszédének elhangzása és a szokásos üdvözlések után a közgyűlés azonnal a napirend tárgyalására tért át. A miniszterelnök leirata alapján ugyanis soronkívül kellett intézkedni a nemzeti őrseregek szervezése és rendezése ügyében. A járási beosztást a közgyűlés figyelmen kívül hagyva, a nemzetőrség szervezését és az újoncozást a hat képviselő választói kerület területére kiküldött választmányokra bízta.

22 A szekszárdi kerület választmányának elnöke Eötvös József, tagjai: Radocsay József, Póninger Márton, Bóvári István és id. Geisz József. A paksi kerületben elnök Kurcz György, tagok: Csapó Vilmos, Temmer Antal, Beck Antal és Szabó Pál. A kölesdi kerület elnöke Magyar József, tagjai: Dobrovszky János, Pesthy Pál, Bogyay Vince és Stocker József. A bonyhádi kerületben elnök Perczel József, tagok: ifj. Dőry Vince, Pirkner Konrád, Muttnyánszky Alajos és Schneider Ferenc. A pincehelyi kerület elnöke Visolyi Gusztáv, tagjai: Meszlényi János, Pauer Imre, Marton János és Csapó Mihály. A szakcsi kerületben elnök Takács Pál, tagok: Boldizsár István, Madarász János, Zathureczky Miklós és Ambrusits János.

23 A kormány a megyékben történő tisztújítást újabb országgyűlésen hozandó törvényes intézkedésig felfüggesztette. Tisztújításra így Tolna megyében sem került sor. A szabadságharc ideje alatt ezért az ideiglenes megyei szervezet igazgatási és bíráskodási ügyeit az 1845. évi augusztus 21-én tartott legutolsó tisztújítás alkalmával megválasztott nemesi tisztikar intézte.

24 Az időközben megüresedett, vagy újonnan szervezett állások betöltését az 1848: XVII. t. c. a főispánokra bízta, akiknek a tisztviselők alkalmazása, illetve kinevezése terén a megyei állandó bizottmánnyal egyetértésben kellett eljárniok.

25 Nagyobb változás az önkormányzati tisztviselői kar összetételében csak akkor következett be, amikor a hadihelyzet miatt 1849. február 9-én a megyei 180