Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között • 175

továbbá a megye népképviseleti törvényhatósági bizottságának törvény szerinti megalakulásával fogunk részletesebben foglalkozni. Az első, az 1848. évi állandó bizottmánynak május 1-én történt megalakulásáig, március 21 és 25-én, majd április 3-án még a régi nemesi összetételű megyei közgyűlés tanácskozott és a folyó ügyeken kívül részben már az állandó bizottmány megalakulásának előkészítése ügyében is hozott határozatokat. Az április 17-i közgyűlésen a nemeseken kívül azonban már számos, az alispán által behívott községi nemnemes honpolgár is részt vett. Március 21-én csupán a megyei tisztviselői kar és kevés nemesi tag jelenlétében tartott kisgyűlés Augusz Antal, első alispán javaslatára határozatilag utasította a főszolgabírákat: „szokásos módon tegyék közhírré a községekben., hogy a megye lakossága a törvényeket, amelyek már országszerte ismeretesek, továbbá a törvényes rendet tartsa tiszteletben. Magatartásával adja tanújelét annak, hogy érdemes az átalakulás nagyszerű intézményeinek békés, törvényes úton való elnyerésére."

2 A március 25-i kisgyűlés csekély érdeklődés mellett csak folyó ügyeket tárgyalt.

3 Április 3-án még mindig a régi nemesi rendi közgyűlésen, de már számos más „honfipolgár" jelenlétében az alispán ismertette István főhercegnádornak azt a leiratát, amelyben értesítette a megyét arról, hogy „az uralkodó őt, mint az ország nádorát és királyi helytartót a törvények betartására teljes hatalommal ruházta fel. Ennek alapján — legfelsőbb meghagyás folytán — a független felelős magyar minisztérium elnökévé gróf Batthány Lajost nevezte ki.

4 Ugyanekkor bejelentette az alispán azt is, hogy a rendkívüli események egy népgyűlésnek az egybehívasát tették szükségessé, amelyet március 25-én tartottak meg és azon a rend- és béke fenntartására közgyűlési tekintettel felruházott központi, továbbá járásonkénti választmányt küldöttek ki. A megyei közgyűlés a bejelentett intézkedést megértéssel fogadta és helybenhagyta, a kiküldött választmányokat pedig e minőségükben megerősítette. Ettől kezdve május 1-éig, a megyei állandó bizottmány megalakulásáig ez, a központi (közbátorsági) választmány és a régi nemesi rend együttes ülése volt a megye egyetlen önkormányzati szerve.

5 Működése azonban csupán formai jellegű volt és legnagyobb részben a folyamatban levő, inkább csak peres ügyek elintézésére szorítkozott. A törvénykezés folyamatosságának a fenntartása céljából még ugyanezen az ülésen az első, illetve akadályoztatása esetében a másodalispán elnöklete alatt működő állandó megyei törvényszéket is alakítottak, amelynek tagjaivá Magyary Sámuelt, Perczel Gábort, Hegyessy Jánost, Bartal Györgyöt, Szévald Móricot, Bezerédj Istvánt, Stann Ferencet, Domsits Lajost, Erőss Józsefet, Fonyó Benedeket, Dőry Lászlót és Angyal István választották meg. Utasította egyben a közgyűlés a központi választmányt, hogy a törvényszék működésére és általában a törvénykezésre nézve készítsen tervezetet és azt mielőbb terjessze elfogadásra a majdan megalakítandó állandó bizottmány elé.

6 A tervezetet az állandó bizottmány a május 8-a után tartott közgyűlésen tárgyalta és emelte joghatályossá. Április 17-én több nemes és számos polgár jelenlétében tartott közgyűlés már arra utasította az alispánt, hogy a 48-as törvények megérkeztétől számított 8 napon belül hirdessen újabb közgyűlést, amelynek feladata lesz, hogy 176