Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

jelenésekor hangoztatta a kölcsönös megbocsátás, a múlt feledésének szükségességét. Az alispán elleni ellenséges hangulatot, mely a pecsét kiadásának megtagadása miatt keletkezett, azzal szerelte le, hogy hamarosan új választások lesznek.

158 A tisztújító közgyűlésre április 7-én került sor, s szinte kivétel nélkül a pecsovics párt emberei jutottak hivatalba: elsőalispán Dőry Gábor, másodalispán Forster Benedek lett. A választás közakarattal, egyhangú felkiáltással történt.

159 A közgyűlés Vaynak a közreműködéséért egy díszkardot ajánlott,

160 amit azonban sosem kapott meg. A kubinszkiak a következő közgyűlésen kijelentették, hogy nem hajlandók hozzájárulni a költségekhez.

161 Az új követek azonban már nem sokáig működhettek hivatalukban. Május 13-án az országgyűlés bezárult. A tárgyalások során sikerült elérni, hogy a király kegyelmi úton szabadon bocsássa Kossuthot, Wesselényit és Lovassyt. Ezen az országgyűlésen vált törvénnyé a szabad egyezségre bízott önkéntes örökváltság. Ez a törvény teremtette meg elvileg a lehetőségét a jobbágy szabad paraszttá való emelkedésének. A megváltott jobbágyot azonban nem vették ki a földesúr bírói hatalma alól. A megváltási összeg nagyságát is a földesúr szabta meg. A megváltást nagy mértékben nehezítette az is, hogy az országban a gyarmati függés következményeként leküzdhetetlen pénzszűke uralkodott. Az országgyűlés munkálataiban jelentős a váltótörvény megalkotása is, mellyel egyrészt javították a földbirtokosok kölcsönszerzési esélyeit, másrészt viszont rést ütöttek az ősiség eddigi rendszerén. Ezután az ősi birtokot a nemes önkéntes elhatározása esetén bírósági ítélet alá lehetett vonni. A nyelv terén is történt haladás. Ezentúl a helytartó tanács iratait magyar nyelven volt köteles kibocsátani. Egyházi és világi hatóságok levelezésüket a határon belül csak magyarul folytathatták, hasonlóan a magyar ezredek magyar törvényhatóságokkal. Plébánosok, egyházi szónokok is csak magyarul tudók lehettek. Tolnában e rendszabályokat olyan szigorúan betartották, hogy más megye latin nyelvű leveleit bontatlanul visszaküldték.

162 Az 1839—40-es országgyűlés után új erővel kezdett terjedni az ellenzéki szellem. A társadalom minden osztályában fokozódott az elégedetlenség. Az önkéntes örökváltság engedélyezése alig könnyített a parasztságon. A polgárság sem érte be a gazdasági téren elért eredményekkel, s politikai követeiésekkel is kezdett fellépni. A birtokos nemesség helyzete is egyre romlott, a hiteltörvény által lehetővé tett peres eljárások egyre több nemes teljes tönkremenését okozták. Az 1843—44. évi országgyűlés politikai küzdelmeinek előkészítésében, a reformeszmék terjesztésében, az ellenzéki csoportok egységesítésében nagy szerepet játszott az 1841. január 2-án Kossuth szerkesztésében megjelenő Pesti Hírlap. Bezerédjnek is több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban az örökváltságról, kilencedről, adózásról. 1843 elején már teljes volt a nyugalom a megyében, s a reformpártiak irányították a megyei életet. Március 27-én olvasta fel a főispán a május 14-én kezdődő országgyűlés meghívólevelét. A követválasztást április 6-ra tűzték ki.

163 6-án a közgyűlést tisztújítással kezdték: elsőalispán Dőry Sándor, másod11 Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. 161