Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

egész teret betöltötték. A szavazást a következőképpen óhajtották lebonyolítani: mindegyik párt külön adja le szavazatait, egyenként bemennek a megyeházára, s míg az egész párt le nem adta szavazatait, addig bentmaradnak — utána következik a másik párt. A kétszeri szavazás elkerülésére a szavazók neveit a bizottság felírta. Elhatározták, hogy már a 16 esztendős nemes ifjú is szavazhat, s vegyék figyelembe a megbízóleveleket is.

132 A szavazást a kubinszkiak kezdték, s este 10-ig tartott, amikor a sötétség miatt abbamaradt. A közgyűlést május 9-én délután 3-kor folytatták. Ekkor a Dőry és Perczel felekezet részéről Bogyay Vince és Gaál Edvárd kijelentette, hogy nem fognak szavazni, mivel pártukból többen távoztak, s királyi bizottságért akartak folyamodni. Csak a főispán közbelépésére álltak el ezen kívánságuktól és kezdték leadni szavazataikat.

133 10-én reggél fél kilenckor folytatták a gyűlést. A főispán a megbízólevelek összeszámlálása nélkül akarta kihirdetni az eredményt. A kubinszki párt ezen nagyon felháborodott, mivel az előző napi végzésük megváltoztatását jelentette, s követelték a szavazás folytatását. A választási elnök azonban a pecsovicsok sürgetésére felolvasta az eredményt:

134 Dőry Gábor másodalispán 734 Perczel István táblabíró 722 Bezerédj István táblabíró 708 Tahy Károly táblabíró 696 2860 Tehát a pecsovicsok jelöltjei győztek, s így Dőry Gábor és Perczel István lett a megye követe. A közgyűlési jegyzőkönyv szűkszavúságából, s a végső eredményből is kitűnik, hogy az alatt a három nap alatt, míg a szavazás tartott, nagy visszaéléseket követtek el. A főispán május 16-ra a követi utasítások megszövegezésére, s május 23-ra a megbízólevelek kiadására újabb közgyűlést hívott össze. Ezekről azonban a jegyzőkönyv csak annyit mond, hogy a főispán eredmény nélkül feloszlatta. A követek megválasztásával tehát nem ért véget a küzdelem. A megcsúfolt, kijátszott kubinszkiak fokozott szervezkedéshez kezdtek. Különösen lelkes agitáló munkát végzett Perczel Móric, ki ekkor már a kubinszki párt vezére volt.

135 Az elmaradt közgyűlések helyett június 17-re a főispán újabb közgyűlést rendelt el. A helyzet azonban a két párt között csak tovább mérgesedett, romlott, s ez a gyűlés már valóságos csatát eredményezett, hol már véres sebesültek is voltak, csak éppen követválasztás nem történt. A megyeháza épületén keletkezett rombolások helyrehozásáért a következő összegeket fizették ki: Barvart János asztalosnak 18 Ft 40 krc Schann József üvegesnek 23 Ft 32 krc Oszczly Antal ácsnak 38 Ft 48 krc a megyeházi kapu rendbehozataláért 3 Ft 30 krc

136 A megyében eluralkodott tarthatatlan helyzet rendezésére Vay Ábrahám személyében királyi biztos került a megye élére, kinek erőszakkal sikerült leszerelnie, lecsillapítania az ellenségeskedést. A király nevének hangoztatásával sikerült törvényesnek elismertetnie a május 8—10. közötti követválasztást.

137 156