Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

A kormány s igazgatásra nézve a következőket határozták: „.. .az egész tágas értelemben vett igazgatásban és a végrehajtóhatalom gyakorlásában Magyarországnak mind a külfölddel, mind az egyéb örökös tartományokkal összekapcsoltatására és egyéb viszonyaira nézve önállása, tulajdon, külön érdekei, koronájának saját méltósága, nemzetisége végre és nyelve sikeresen megőrizve és a gyarmati függésnek színe is elmellőzve legyen, és pedig felelet teher alatt, mely az igazgatás illető tagjait fogná érni." Hosszasan foglalkoztak a kereskedés kérdésével: „ ... vezér tekintetül vévén, — hogy a szabadság legbiztosb alapja, legelevenebb élete és leghathatósabb előmozdítója a kereskedésnek úgy, hogy ez védelem, biztos állandóság és bátorság mellett csak az akadályok elhárítását kívánja a kormánytól —". Helyesnek tartanák, hogy egy azonos fejedelem országai között szabaddá tennék a kereskedést, eltörölnék a vámokat. Ha ez nem valósulna meg, úgy Magyarországnak a vámadóra nézve független igazgatása mellett foglaltak állást. „Másféle princípiumokon — melyek t. i. Magyarországot akármiképp gyarmati tekintet alá tehetnék... — törvényhozásba követ urak ne ereszkedjenek." írták erélyesen. Az utasításban kitértek még a Duna szabályozásának fontosságára, céhek eltörlésének, bankok létesítésének szükségességére. Több pontban foglalkoztak a katonasággal. E terjedelmes utasításban természetesen megtalálhatók a már évek óta országgyűlésről országgyűlésre visszatérő óhajok, kérések is. A követeknek minden második héten kellett jelentést tenniük a megyének, szükség esetén gyakrabban is.

121 Az országgyűlés előtt tehát rengeteg feladat állott, a tárgyalások azonban rendkívül lassan folytak. Három év alatt szinte csak a két úrbéri törvénycikket alkották meg. Az országgyűlés folyamán, 1835. március 2-án meghalt I. Ferenc császár. A trónt tehát Ferdinánd foglalta el, kinek címei közé az V-ös sorszám beiktatása, vagy sem, ismét sok huzavonára adott okot a két tábla között. A közgyűlés sürgette a követeket, hogy használják ki az új király hajlandóságát az ország régebbi óhajainak teljesítésében.

122 Az elhúzódó tárgyalások gyorsítására a szeptember 1-i közgyűlés egy javaslatot fogadott el, melyben sürgősségi sorrend szerint rangsorolták a megalkotandó törvényeket. Első helyen állt a törvénykezés, majd a nevelés és adóbiztosi munkálat következett.

123 Az adó megajánlása után, 1836. május 2-án bezárták az országgyűlést. A tárgyalások hosszas elhúzódása miatt ez volt a leghelyesebb lépés, mivel a tapasztalt ütem mellett a végtelenségig elhúzódhattak volna. Bár a leglényegesebb reformkérdések, örökváltság, birtokszerzés megbuktak, mégis jelentős eredményeket mutatott fel az országgyűlés. Sikerült rést ütni a nemesi adómentességen a jobb ágy telkeken ülő nemesek adóztatásával, s az országgyűlés költségeit is a kiváltságosokra hárították. Az eddigi rendi-sérelmi politika egyre inkább kezdett polgári tartalommal telítődni. Az országgyűlés megmutatta a reakció és a haladás hívei közötti ellentéteket, s bár a reformpártiakat sikerült háttérbe szorítani, mégis lehetőség nyílt szerveződésükre, egy majdani egységesebb fellépésre. Az 1836-os év végétől Tolna vármegye politikai életében új korszak indult el. Az országgyűlés kezdetén még Csapó, Bezerédj és Sztankovánszky szin154