Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

Október 17-én az országgyűlés azon határozatát jelentették, mely szerint ezután a főrendek elfogadják a statusok táblájáról magyar nyelven írt üzeneteket.

60 A vármegye követei iránti bizalmát, a munkájukkal való megelégedettségét tükrözi az adómegajánlást illetően adott pótutasítás: „oly ajánlást tegyenek, mely a ííaza és király javát egyformán tekintvén, az adózót pedig kémélvén, lelki esméretekkel és igaz hazafi buzgóságokkal intézett mindenkor tapasztalt eljárásokkal leginkább megfelelő lészen."®

1 Az országgyűlés alatt, eddig is divatozó szokás szerint a vármegyék élénk kapcsolatban álltak egymással. Különböző sérelmekről, kívánságokról tudósították egymást, s az ügy országgyűlési tárgyalásakor pártolását kérték. Fejér vármegye október 22-i leveléből nemesek és öntudatos városi polgárok közötti villongásokról értesülhetünk. Székesfehérvár a nemesektől vámot, helypénzt s egyéb, a nemesi kiváltságokat érintő járandóságot szedett, sőt dacolva a vármegyével, annak törvényes tisztviselőiből álló bíróságot még a király felszólítására sem ismerte el. Tolna vármegye közönsége, kinél nem hiányzott az együttérzés, ha a nemesi kiváltságok védelmében kellett fellépni, a követek által a sérelem orvoslását sürgette.

62 Hont vármegye szeptemberi levelében egy magyar nyelvű újság kiadásának szükségességéről írt. A megye támogatta az indítványt, mivel az eddigi tapasztalat szerint a külföldi tudósítások bővebben foglalkoztak a magyar országgyűlési tárgyalásokkal, mint a hazaiak.

63 Az országgyűlés december 20-án véget ért. A nemesség ismét egynek érezte érdekeit a királyéval, a monarchiával, nagyobb nehézségek nélkül megegyeztek a régi királyi hitlevélben. Ferenc legidősebb fiát V. Ferdinánd magyar király néven megkoronázták és még a napóleoni háborúk magas létszámára emlékeztető 50 000 újoncot is megszavazták. Nem sajnálták megajánlani, mert a királynak a demokráciával volt baja, így az arisztokráciának érdekében állott megsegíteni. A tolnai követek miután visszatértek a megyébe, utasításuk pontjai szerint rendezve készítették el részletes végső jelentésüket. A király rövid időn belül újabb országgyűlés összehívását ígérte, így utasításukban szereplő több probléma megtárgyalását egy későbbi időpontra halasztották. Ide tartozott a sérelmek, kívánságok, Ludovika, pécsi akadémia, porták összeírásának kérdése. A jövőben tartandó országgyűlésre halasztották az országos küldöttségek munkáinak tárgyalását is, javaslattételre azonban közrebocsátották a tervezeteket, melyeket nemcsak törvényhatóságok, de magánszemélyek is tanulmányozhattak. Ennek a későbbiekben nagy jelentősége volt. Az újoncok megajánlásáról, mely témát korábbi országgyűléseken annyi vita övezte, csupán ennyit írtak: miután a király ismertette a külső helyzetet, megtörtént, a megye utasítása szerinti megkötésekkel. Több tárggyal kapcsolatban még nem érkezett meg a király válasza.

64 Fejér megye Székesfehérvárral három évszázada vitatkozott már arról, hogy a szabad királyi városban lakó nemes személyében és vagyonában a város Ítélkezése alá tartozik-e, vagy a nem helyben székelő megye alá. A XVI. századi törvények elismerték a város joghatóságát, a xvn. század elején a rendek súlyának növekedésével azonban nem. 138