Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Braun Sándorné: Tolnavámegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) • 125

lően teljes egészében felvetette. A megyei karok, és rendek egységesen kiálltak mellette, magukénak érezték. Hiányoztak azonban a gazdasági élet nehézségeit érintő problémák. A jobbágysággal kapcsolatos kérdések sem vetődtek fel, melyek az elkövetkező megyei közgyűléseken a későbbiekben oly heves vitákra, harcokra adtak okot. 1825. szeptember 11-én megkezdődött az országgyűlés. A szeptember 19-i jelentésben megküldték az országgyűlést megnyitó királyi programbeszéd szövegét. A megye utasítása: a pénzügyi kérdések az országgyűlés elsődleges tárgyai legyenek.

37 Amikor a király elutasította az ország alkotmányának megerősítését kérő felírást, a megye a felírás ismételt felterjesztését sürgette.

38 Az 1826. január 18-i követi jelentésben arról számoltak be, hogy a király elé terjesztendő törvénycikkelyeket illetően a két tábla nem tudott megegyezni. Az alsó tábla által megfogalmazott első cikkelyben kívánták, hogy számítsák be az adózó népnek azt, amit a múlt évben ezüst pénzben fizetett, tehát többet, mint váltócédulában kellett volna. A főrendek az imputáció, beszámítás kihagyását követelték. Ellenezték még a főrendek a 3. cikkely azon meghagyását is, mely minden országgyűlés végén elrendelte volna a következő országgyűlés kezdőnapjának meghatározását. A követek kérésére a következő pótutasítást küldték: „ . .. tovább is szorosan ragaszkodjanak és azok szerént a törvénytelenül beszedett adónak megtérítöleg leendő beszámítását, és az országgyűléseinek az elől adott mód szerint egyrül a másikra leeendő meghatározását mindenek előtt a törvénybe iktatni a megye részéről kivánnyák, és mind azokat, amelyek édes Hazánk boldogító alkotmányának megerősítésére és annak javára kívántatnak előmozdítsák."

39 Január 22-én arról írtak a követek, hogy hamarosan tárgyalás alá veszik a Magyar Teátrom ügyét, s hogy érdemben szólhassanak, kimutatást kértek a megyében tett ajánlásokról.

40 A Magyar Játékszín segítésére az első ajánlást 1810-ben a földvári járás tette 431 Ft-nyi összeggel, melyet 1815-ben először 18, majd később 173 Ft-tal megtoldott, 1816-ban csatlakozott hozzá a dombóvári, s völgységi járás 329, 267 Ft-tal. Egyénileg is tettek ajánlásokat, így 1820-ban gróf Apponyi György 500 Ft-ot adott át e célra. A györkönyi közbirtokosok 100, a bátaszéki uradalom 1821-ben 50 Ft-tal járult a Magyar Jádzó Társaságnak, mint a hazai nyelv pallérozására leginkább szükséges eszköznek a felsegélyezésére. Végül 2219 Ft gyűlt össze.

41 Február 1-i jelentésükben örömmel tudósították a megyét, hogy a nádor felesége üdvözlésükre magyarul válaszolt. Az uralkodóház tagjai közül ő volt az első, aki magyar nyelven szólalt meg.

42 A tárgyalások során ismét felírást szerkesztettek az adóval kapcsolatban. Térképeket küldtek a megyének a Sár, Sió és Kapós szabályozására vonatkozó tervekről, melynek megfontolására a közgyűlés egy küldöttséget rendelt ki.

43 Szeptember 5-én ismét utasítást kértek, mivel a király a 4 millióban megállapított adót feljebb akarta emelni, s az elmúlt esztendőkben törvénytelenül beszedett adót nem volt hajlandó beszámítani. Lehangoltan jegyezték meg, hogy bár az ország rendéi korábbi végzésük mellett kiálltak, a királytól nem várható kedvezőbb válasz.

44 133