Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

(mármint a követek) átadták a nádornak és a különbizottság elnökének a portális adó további megyei emelésének elhárítása céljából általuk tíz pontban összefoglalt beadványukat, amelyben hangsúlyozottan mutattak rá a megye nehéz anyagi helyzetére.

96 A július 15-i levelükben felhívták a megye figyelmét arra, hogy a jelentésükhöz csatolt mellékletekből megállapíthatja a megye közönsége, hogy az országgyűlés csakis az ország javát kívánja szolgálni, de nem akarja az osztrák örökös tartományok kárát sem. A megyei rendek a követek által a megye nevében benyújtott írást helyeselték és a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vették.

97 Szeptember 27-én Jeszenszky Sándor újból egyedül jelentette, hogy a fundus publicus (közpénztár) létesítése tárgyában az országgyűlésen ugyan még nem történt döntés és valószínűleg nem is kerül rá sor, de a kereskedelemmel és közlekedéssel kapcsolatban egyes küldöttek mégis igen törekednek arra, hogy 2 milliót ajánljanak fel erre a célra. Sürgősen új, speciális utasítást kért, vajon a megye nemesei nevében — gondolva főleg a kisebb birtokkal rendelkezőkre— a nagy drágaságra és élelemhiányra tekintettel csatlakozzék-e, vagy nem a tervhez. Az október 2-i leveléhez csatolta Jeszenszky a megye tájékoztatása céljából a királynak az ügyre vonatkozó rezolúcióit (határozatait), továbbá a főnemeseknek és a rendeknek azokra adott válaszát. Ezekből — írta — megállapíthatják otthon, hogy a küldöttek közül vele együtt sokan kijelentették, nincs semmi konkrét felhatalmazásuk a kérdésben. Ennek ellenére a nádor és a felső tábla dönteni kívánnak, nehezen lehet tehát majd kikerülni az ügynek további tárgyalását.

98 Az október 20-án kelt jelentésében Jeszenszky viszont már megnyugtatta a megyét, hogy a fundus publicus ügye végképp lekerült a napirendről, miután azt az országgyűlés új diéta elé utalta. A határozat szerint ugyanis előbb alaposan ki kell dolgozni a módszereket, meg kell állapítani a módozatokat, honnét és miből tevődne össze a pénzállomány, ki fizetné azt be, mire lenne fordítható a pénz, kik és hogyan kezelnék azt, stb. A kész tervezetet azután át kell adni a nádornak, aki azt állásfoglalás és véleményezés végett megküldi a megyéknek is, amelyek már új követeknek adnak az ügyben utasításokat. Egyébként is az, hogy nemesek is fizessenek országos célokra, a közlekedés javítására, ellenkezik az ő törvényes jogaikkal. A kereskedésről — írta tovább a követ — éppenséggel nem lehet állítani azt, hogy az az országnak, vagy a királynak nagy hasznára lenne, ezért nem kell a rendeknek sem. (sic!) Jelentéséhez mellékelte végezetül a küldött az ármálista nemesek taxatio alóli felmentése tárgyában benyújtott diétái felterjesztésre stafétával leküldött királyi választ, amelyben figyelmeztette az uralkodó a diétát, hogy nerncsak az ármálisták mentesítéséhez nem járul hozzá, hanem még az egy telkes nemesek adózását is kívánja. Az országgyűlés azonban úgy határozott, hogy a kérdés alkotmányellenes, így nem képezheti a gyűlés tárgyát.

99 Jelezte egyben, hogy a diétáról hazatérve, mindenről személyesen fogja a megyét tájékoztatni, ami a december 1-i közgyűlésen meg is történt, amikor a rendek a követ beszámolóját megelégedéssel vették tudomásul.

100 1805-ben Anglia új szövetséget toborzott Napóleon ellen, amelyhez Ferenc császár és király is csatlakozott. A háború viteléhez tehát ismét katonára, pénzre és anyagi segítségre volt szüksége. A nemesi felkelés országgyűlési meghirdetésére az 1802. I. t. cikkben három évre szólóan kapott felhatalmazásának 118