Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) • 99

tekinthető kinevezés alapján főispánja volt a megyének, erről a tisztéről azonban kerületi királyi komisszáriussá történt kinevezésekor 1785-ben lemondott. Helyébe gr. Széchenyi Ferencet installálta a megye közgyűlése. Győry Ferenc régi főispáni kinevezése tehát semmiképp sem érvényes, ezt neki is tudomására hozták.

42 A felirat másolatát tudomásulvétel végett Somogy megyének is megküldték.

43 A napirendre áttérve, a közgyűlés országgyűlési küldöttekké, minden ellenvetés nélkül Bezerédj Ignác, királyi hétszemélyes táblai ülnököt és Jeszenszky Sándor első alispánt választotta meg.

44 Mind a két követ a megye tekintélyes, birtokos nemesei közé tartozott. A követeknek adandó utasítások, sérelmek és panaszok kidolgozására Kajdacsy Ferenc másodalispán elnöklete alatt működő bizottság tagjaivá egyhangú határozattal gr. Apponyi Antalt, gr. Styrum-Lymburg Károlyt, Abek Antal, pécsi egyházmegyei kanonokot, Hiemer Ignác, udvari tanácsost, Balogh István, Visoly János, Csefalvay Ferenc, Klégli Sándor, Mérey Lajos, Tahy Antal, Posgay Zsigmond és Szüllő Antal táblabírákat, (bene possessionati) birtokos nemeseket delegálta.

45 Az elég nagy számú bizottság és annak összetétele (két mágnás, egy főpap és tíz nagyobb birtokkal rendelkező nemes) arra enged következtetni, hogy bár Tolna megye, amely eddig inkább mindig lojális volt a bécsi udvarral szemben és általában a konzervatív magatartású vármegyék közé tartozott, a hosszú, 25 éves országgyűlési szünetelés alatt felgyülemlett sérelmek miatt, ezúttal szintén erőteljesebb követelésekkel kívánt a diétán előállni. Az utasítás alapjául némi módosításokkal általában Ócsai Balogh Péter, a hétszemélyes tábla bírája által megfogalmazott és a vármegyéknek megküldött programtervezet szolgált.

46 A szerkesztésnél a bizottság figyelembe vette más megyéknek, mint például Bihar, Baranya és Trencsén utasításáról szóló, közben beérkezett átiratában foglalt pontozatokat.

47 Természetesen Tolna megye is elküldte, esetleges felhasználás céljából, utasítási tervezetét más megyének, többek között a szomszédos Somogynak is.

48 A bizottság hamarosan elkészült a munkájával, úgyhogy a május 17-én tartott közgyűlés már pontról pontra letárgyalhatta a szerkesztő bizottság által elébe terjesztett követutasítási tervezetet. Miután azt elfogadta, a követek részére eskütételük után megbízólevelükkel együtt kiadni rendelte. Egyben akként intézkedett, hogy bármelyik követet esetleges megbetegedése, vagy más akadályoztatása esetén Kajdacsy Ferenc másodalispán helyettesítse.

49 Az utasítás, amely már eléggé radikális szellemű volt és teljesen ellenkezett a Mária Terézia korabeli gravaminális rendszerrel, kilenc fejezetből állott, amelyek közül azonban csak az első négy kíván bővebb taglalást. Az első rész hat pontban a diétán tárgyalandó ügyek sorrendjére vonatkozólag tartalmaz előírásokat. Utasítja a követeket arra, ügyeljenek, hogy a koronázási hitlevelet mindent megelőzve, legelső pontként tárgyalja az országgyűlés. Azon legyenek továbbá, hogy a megyei követek, akik otthon ugyan már tettek esküt a megyegyűlésen, az ország rendjei előtt is esküdjenek. A második fejezet a hitlevél szerkesztéséről szól és tizenegy pontban sorolja fel mindazt, aminek a megye megítélése szerint a királyi hitlevélben feltétlenül benne kell foglaltatnia. A pontok általában megegyeznek más megyék ide vonatkozó utasításaival és a Dunántúli-kerület követeinek az országgyűlés megnyitására elkészített, 25 pontos Diploma-tervezetében foglaltakkal. Az első pont alapelvként arra utasítja a követeket, „azon legyenek, hogy a király az al107