Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
Jegyzetek
73. Pais Dezső: Az aszó elhomályosult összetételei. MNy VIII. 391—401. 1. 74. Mészöly Gedeon: Székesfehérvár nevéről meg a szikszó eredetéről. Nép és Nyelv. IV. 1—6., 25. 1. 75. Zichy O. I. k. 185. 1. 76. Zichy 22., 16. 1. 77. Hermán: A magyar pásztorok nyelvkincse. A magyarok nagy ősfoglalkozása. Bp. ; 1914. 724. 1. Mészöly Gedeon: Láp szó eredete. Szegedi Füzetek III. 5—12. f. 141. 1. 78. Fejér C. D. II. k. 121—123. 1. 79. Rudolf 356. 1. 80. Zichy O. IV. k. 585. 1. Piscina Fintaholtdunája et megehullo. Zsigmond-kori oklevéltár I. k. 632. 1. 81. Részletesebben a szófejtésről Andrásfalvy Bertalan: Hulló, hüllő, küllő. MNy XLVIII. (1972). 2. sz. 210—214. 1. 82. Szóf. Sz. 185. 1. Nyr. 40:260. 1. 83. MNy XII. k. 7. 1. 84. MNy XL. k. 246., 379. 1. 85. NMEA 001180. 86. TmL 1652. 10. 344. 87. Nyr 40:303. 1. 88. Kniezsa I. k. 375. 1. 89. Fejér C. D. X/l. k. 199. 1. 90. Zichy O. II. k. 70., V. k. 483. 1. 91. BmL Mohács tj. 1841. július 20. 92. MTESz 896. 1. 93. Mészöly Gedeon: A kidéi hintó mező, hinár szó eredete. Nép és Nyelv. I. évf. 8. sz. 1941. 94. Zichy O. V. k. 576., VI. k. 202., VI. 111—121. 1. 95. Zichy O. VI. k. 83—86., I. k. 236. 1. 96. Zichy O. I. k. 236., IV. k. 283. Zsigmond-kori Oklevéltár I. k. 427. 1. 97. Mészöly Gedeon: Sík, síkság. Népünk és Nyelvünk. 3. évf. 1931. 77. 1. 98. Zichy O. VIII. k. 617. 1. 99. Nyr 5:287. 1. 100. Nyr 9:287. 1. 101. Pais Dezső: Horgas. MNy XXIII. (1927). 51—55. 1. 102. Zichy O. I. k. 478. 1. 103. Zichy O. VIII. k. 617. 1. 104. Fejér C. D. VI. k. 295., VII. k. 202., Zsigmond-kori oklevéltár I. k. 427. 1. 105. Kniezsa István: Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. Debrecen, 1943. 18. 1. 106. TmL 1652. 10. 344., 1724. május 28. 107. BmL A pécsváradi uradalom szekszárdi fiscalitásának iratai. Wald-Excedenten Straf-Protocoll 1826. február. 108. Zichy O. I. k. 162, VIII. k. 617., I. k. 236. 1. 109. TmL Térképtár V. 115. 110. MTEtSz 968. 1. 111. Kiss 173. 1. 112. Zentai 182. 1, MNy VII. 412—413. 1. A döngör v. döngöl rendszerint birtokos raggal összekötve: döngöre v. döngölje például Megyefán (Baranya megye) a domboldalak lejtőin végig húzódó lekerekített tereplépcső más szóval a lejtő homloka. Saját feljegyzés, 1972. 446
