Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Szárazulatok és emelkedések elnevezése

sze, mely emelkedettebb, dombor, hol jelenleg gőzhajóállomás van" (Fadd, Pesty).

126 A dombbal ill. inkább még a görönddel azonos jelentésű és hasonló hangzású a dörömb. 1845. áprilisában egy rendkívüli árvíz alkalmával készült dunaszekcsői szigeti helyszíni szemle jelentésében olvassuk a következőket: „A víz nagyságát megmérvén annak legmagasabb dörömbjein (ti. a szigetnek) fél sukk, mely azonban 8 holdat alig tesz ki, középmagasságú dörömbjein 2 és fél sukk". Nem elírásról van szó, a szövegben még többször szerepel a dörömb szó.

127 A szó származása homályos. A domb és görönd szó hatására alakult ki? Eddig máshonnan nem ismerjük. Hasonlóan csak Kölkeden használatos a dörmő-görönd értelemben. Ugyanígy tisztázatlan, hogy van-e domb szótőhöz köze a Dombó és Dorombó, valamint Doromlás szóknak. A két előbbi ugyanannak a vízfolyásnak a neve Pilisen és Alsónyéken. Doromlás pedig a bogyiszlói határ egy emelkedettebb része.

128 Halom. Előfordulása ritka. Halomi tó (Bogyiszló, Pesty), Csirahóma, talán Csirahalmából (Madocsa), Kovács halom — „egy kerek domb, honnét megégett szenet ástak ki a lakosok" (Fájsz, Pesty). Régiségben: „ad monticulum Hylleohalma", Madocsa határában. Ugyanebben az oklevélben fordul elő: „inter colles wlgariter turbagh dictas".

129 Orom. Csak a régiségben fordul elő Szekcső határában a szigeten. „Oblongo monticulo wlgariter Wrum".

m Hát. Ma is általánosan ismert köznév, jelenti az ártérből kiemelkedő, hosszabban elnyúló kiemelkedést, az állat hátához hasonlítva. A hát nem kerek, hanem hosszas és oldalas pl. a Csöngő hát — „egyik oldala volt száraz, a másik vízben volt" (Decs). Nem a hegynek a gerincét jelenti, hanem a két oldalán lévő menedékes, lankás, fennsíkot ill. oldalt, a Baranya megyei Mecsekben lévő Hegyhát esetében is. A ló és a marha hátának alakjára kell gondolnunk, mely tulajdonképpen a földrajzi elnevezésben a gerinc két oldalához kapcsolódik. Az ártérben mindenképpen egy hosszabban elnyúló és nem a közepén legmagasabb, hanem féloldalas emlkedést jelöl. Kőhordó hát — „melyen hordották a Dunán az odaszállított követ a roppant nagy épületekhez". Széles hát, Mikla hát, Ürge hát, Bika hát, Móricz hát, Kőhát Rátz hát, Hosszú hát Duna hát, Pilis hát, Vaska hát, Gercse hát, Vörösvölgy hát, Kis és Nagy Ráczhát, Dongó hát, Bokros hát (Madocsa, Pesty), Bolygó hát, Veisz hát, Tüskés hát, Nagy hát, Kis hát, Széles hát, Komora hát Orr hatja — „hegyessebbje szántóföld, alacsonyabb része pedig halászó tó volt, most legelő". Sovány hát (Gerjen, Pesty), Pánczél hát, Öreg hát, Sárkány hát Bognár hát, Gerjen hát (Fadd, Pesty). Sándor hát, Botos hát, Czegléd hált, Csákány-háti görönd Füzes hát (Bogyiszló, Pesty), Csöngő hát, Bogra hát (Decs, Pesty), Mocsola hát, Kis hát (Pilis, Pesty), Külső mozolás háti görönd, Belső mozolás háti görönd (Báta, Pesty) Kerekes hát, Sinnyó hát, Fűzfás hát, Almás hát, Csukás hát, Seprűshát, (Szekcső). Zideg hát, Köpönye hát, Sigéres hát, Hernya hát, Vesszős hát, Köles hát, Nagy hát (Laskó, Pesty), Teknyős hát, Nagy hát (Kölked, Pesty), Langhát, Köles hát, Borjashátika, Csigeri hát, Gyertyános hát, Koros hát, Szilágy hát, Kiserdő hát, Vötröcz hát, Fehér hát, Sáros hát (Kopács, Pesty), Babin hát vagy Asszony domb, Nagy hát, Hatics vagy hátas föld, Körtvélyes hát, Lapisháti fok, Magas hát (Dusnok, Pesty). 39