Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Szárazulatok és emelkedések elnevezése

Szekcsőtől tovább délre a görönd szó ismeretlen

i sem helynévként, sem közszóként nem használják. P o r o n g . A szó jelentését már érintettük példaként arra, hogy közszói jelentését elveszítve helynévként él tovább. Köznévi jelentése némi táji eltéréssel és alakváltozatokkal: porong — porond kiemelkedő szigetszerű, homokos domb, zátony, fövenyes sziget, homokos partszél. Locus eminens, monticulus.

122 Porong (Madocsa, Pesty), Porong (Decs, Pesty és 1811-es irtásösszeírás), Kis porong (Fájsz, Pesty). A porond Bárczi szerint valamely szláv nyelvből a prod átvétele, jelentése homok. Eszerint a göröndtől, talán homokos volta különböztette meg. A csángó nyelvjárásban a porondos, homokos, kavicsos értelmű. Decsen van egy Porongos ág — „eres tó, közte kaszáló, mellette a Honkos tó, melléke rét" (Decs, Pesty). Régiségben Porongh földe (Fadd).

123 A Honkos és esetleg maga a porond szó is azonos értelmű lehet a homokossal. Homokosd — „rét és tava" (Szekcső, 1866-os térkép). Pieskovistya vagy homokos hely — „homokot hordanak innen" (Dusnok, Pesty). Csak helynévként él a homorú melléknévből képzett helynév a Homorúd (Mohács), Homorodi fok (Dusnok), Homorodi hát és Homorodi fok (Bogyiszló, Pesty), Homorod (Pataj, Pesty). Domb, a göröndnél és porondnál emelkedettebb helyet jelent, s talán árnyalati jelentéseltérésben a meredekebb oldalúság is kifejezésre jut. Ezt alátámasztani látszik Moór Elemér véleménye, miszerint a domb szó és nasalis nélküli változata a dob, egy tőre vezethető vissza és eltűnt földrajzi neveinkben valaha mindkettő szerepelt. A szó finnugor eredetű.

124 Köznévi használata és tulajdonnévi összetételekben való előfordulása egyaránt amellett szól hogy a domb a göröndrél magasabb és állandóbb megtelepedésre alkalmas helyet jelöl. „Itt találtatik egy domb (ti. a Berek dűlőben) Kis ülésnek neveztetik, ezen egy templom földben lévő romjai találtatnak ..." „Itt van a Falu helynek neveztető domb, mely hajdant itt fentállott faluról neveztetik, itt szántás közben nem ollykor fordított fel az eke cserepeket..." „Itt találtatik egy domb (a Pojtvai tó körül), mely Papdombjának neveztetik, hajdant itt nyomtattak a papok ..." „Homokost domb mely a szigetben a legmagasabb pont és itt található sok csontokból következtetve e domb sok testek sírhalma, temetője lehet" (Bogyiszló Pesty). Körtsöd — „2 hold nagyságú dombos többi része lap legelő a Sárvíz mellett az elpusztult Ete város szomszédságához tartozott klastrom hely" (Decs, Pesty). Etei vagy Városhelyi domb (Decs), Váracska domb — „itt található régi rom maradványoktól", Szilvás domb — „hajdan szilvásokkal, jelenleg községi téglaégetővel", Gombolás domb — „vagy Pap méhese, mivel régebbi időben rajta a lelkész urak méh tenyésztéssel foglalkoztak", Besnyő hát dombja (Alsónyék, Pesty), Örkösd — „egy domb, mely mellett szőlők vannak". „Van egy dombos emelkedett hely, mélyet Szelidi hegynek neveznek" (Pataj, Pesty). Földvári domb (Mohács), Várdomb — „tégla, kő, cserép találtatik" (Kölked, Pesty). Lúgos •— „egy nagy dűlő, melynek két magasabb dombján számos tanyai lakók és épületek léteznek, mintegy 15 hold szőlővel volt beültetve" (Dusnok, Pesty). Régiségben Szeremle határán Orreumuatha in vulgo verő Vathazereyn . .. vulgo Domb. Ad locum satis emánentem.. . orreum vata.

125 A domb szó származékát látjuk korábban a faddi határhoz tartozó Vajka erdőség területéhez tartozó Dombodban. „Ez utóbbi (ti. Vajka) déli ré38