Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Szárazulatok és emelkedések elnevezése

szekcső, Szeremle és Bátmonostor határának vitás helyazonosításánál 1393-ban és 1395-ben az egyik fél szerint insula Pozna-nak nevezett hely, a másik szerint Gykenesthohata, illetőleg ami az egyik szerint Zegeleth, azt a másik Pózna zygethe-nek nevezte. 16 esztendővel később az egyik fél azt állítja, hogy az nem insula Pózna, hanem Kerekerdeu.

120 A görönd. Az ártérből kiemelkedő kerekded halom, melyet a legmagasabb árvíz ér csak el, illetve jár meg rövid időre. A görönd egyértelműen már magasabb tölgyes, erdős növénytársulásra alkalmas helyzetet jelent. Írott alakváltozataiban a birtokos rágósok ismeretesek. Göröndje, Göröngye. A görönd szót sárközi sajátságnak tartották, mert korábban máshonnan nem jegyezték fel. Eredetét egyesek közösnek tartották a gerenda szavunkkal, mely a szláv greda szó átvételére mutat (gerenda — Balken, Stange). A greda szó a délszlávban homokpad (Sandbank, syrtis rupes) jelentésű^ a szlovénben a gred szó őse adhatta Pais Dezső szerint a XIV. századi magyar névadásokban a gerenda szóval képzett helyneveket, melyek helységre és erdőre is vonatkozhattak. Ezeket a latin szöveg a következő képpen értelmezte: acies montis, elevatura terris, traps montis. Kniezsa István görönd szavunkat a kétes eredetű szavak közé sorolta, mert a gorond szóval együtt a nyugati szlávból való eredeztetése nem kétségtelen. Gorondnak nevezik a Felső-Tisza árteréből kiemelkedő kis vízszintes dombokat, vagyis teljesen azonos jelentésű sárközi görönd szavunkkal.

121 Területünkön Gerjenben és Faddon köznévként, Bogyiszlótól délre Bátáig köznévként és összetételekben helynévként is ismert. „Itt (ti. Gógán) találtatik egy magasabb görönd, mely nevét egy itt megölt Mihály nevű ráctól vette". Csákányháti görönd (Bogyiszló, Pesty), Mező görönd, Pintér görönd (Bogyiszló), Csörgető göröndje (Szekszárd, Pesty), Magos és Apró görönd, Orboszta göröndje, Gyümölcs görönd, Földházak göröndje — „régi épületek maradványairól", Csókás görönd, Tökök göröndje •— „Tök nevű családtól, a Perecé fok mentében" (Öcsény, Pesty), Magas görönd, Felső görönd, Körmös görönd, Dömötör görönd, Tóth Máté görönd, — „rét ily nevű hajdani birtokosáról", Fekete görönd — „ily nevű család birtoka", Ádés görönd — „kaszáló, ily nevű család tulajdonosától" (Decs, Pesty), Pula vár görönd, Isztárai görönd, Cigányüllési görönd, Szarkáta görönd, Magas görönd (Decs), Paprikák göröndje (Pilis), Vitáros görönd, Belentegyűr görönd (Alsónyék, Pesty), Háromnyárfa göröndje, Szunda görönd — „kaszáló, nevét hasonnevű tótól veszi, ez Szunda nevű orvhalásztól", Vörös görönd. Cigány görönd — „cigányok által lakott" (Báta, Pesty), Babos görönd •— (bátai uradalmi összeírás, 1873.), Bagó görönd, Szerkovistye görönd (Dusnok, Pesty). Bogyiszlón 1828-ban a mérnök Hosszú hold göröny alakváltozatot jegyzett fel. Öcsényben 1815-ben göröngyöket emlegetnek görönd értelemben. Figyelemre méltó, hogy a decsi helynevek közt szerepel egy Nagy gerenda és Szeg Gerenda tó is, melyről megjegyzi a névgyűjtő_ hogy egyenes hosszúságáról kapta (Pesty). Kései, XVI. századi délszláv betelepedés Mohácson és Szekcsőn újabb változatait hozta ennek a szónak és jelentésnek. A grede és greda összetételű helynevek is emelkedettebb, tehát göröndhöz hasonló helyet jelölnek. Gyuka broda vagy greda — „emelkedettebb része jó, többi része rossz" (Szekcső, 1866-os úrbéri összeírás). „Hát, mely do price grede neveztetik" (Mohács). A brdo — hegy, itt szinonim a gredával. A magyar gerend és gerinc szó és a szerb greda Bács megyében hátat jelent. 37