Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Szárazulatok és emelkedések elnevezése

Csordások Zátonya — „Csordás családtól neveztetik ...", Fehér Zátony, Fekete zátony (Őcsény, Pesty). Szabó Bálint Zátonya — „ilya nevű család tulajdonától", Szarvas zátony (Decs, Pesty), Zátony (Báta, uradalmi összeírás) Alsó Záton, Felső Záton (Szekcső), Harci Záton (Mohács). Feltételezhető azonban, hogy legtöbb esetben már olyan zátonyról van szó, mely már valamire használ~ ható, használati értéke van. Családnevekkel való kapcsolata csak így magyarázható meg. Több esetben a helynévösszeíró jellemzi is a zátony növénytakaróját. Zátony — „fiatal erdő a Duna és a Sziget között" (Fájsz, Pesty). Garabóc zátony, Gergely zátony — erdő és kaszáló (Őcsény, Pesty). Zátony tava, — „nádas bozótos" (Decs, Pesty). Ollós zátony — „erdő és kaszáló, olló formájáról". Mély zátony tó (Decs, Pesty). Azt a jelenséget, hogy a helynév alapját adó közszó nem felel meg a helynév minőségének a helynevek paradoxitásának nevezhetjük. Ez előfordulhat ármentes szinten is, mikor Cseresnek vagy Tölösnek neveznek egy szántóterületet. Az ellentmondás súlyosabb azonban az ártéren, ahol a növényzet jelezte szintkülönbségek nagyjelentőségűek. Az ártéren kívül a növénynevekből képzett helynevek kevésbé tükrözik annak a területnek a felszínsajátságát, hanem csak lehetőségét vagy egykori lehetőségét ilyen vagy olyan növénytakaróra. A zátonyon idővel megtelepszenek a különféle rövid életű, gyorsan növő bokorfüzek, ezek verik fel a homokos, iszapos felületet elsőnek. Az ilyen hely neve malát vagy malátos. Helynévként egész területünkön ismereteisi Malát, Kis Malát, Nagy Malát (Bölcske), Malát erdő, Malát vessző, amit a serdülő füzes erdő az öntéseken sarjadzik (Mözs, Pesty), Malát foka (Fadd, Pesty), Malátos legelő (Báta, Pesty), Döglött Duna melletti Malát — „Gyep, legelő és füzes" (Báta, uradalmi összeírás 1873). Malát és Malátás — haszontalan.

117 Sziget Malát erdő, Szénégető Malát, Malát, Sós Malát (Szekcsői telekkönyv, 1873.). Alsó Malát, Középső Malát (Tolna), Malád — „igen szép fás hely, hol a falu csordája nagy melegben hüsül" (Kölked, Pesty). Felső Malád (Kölked). A szó finnugor eredetű. A rokonnyelvekben jelenti a fűzfát, elsősorban Salix pentandra fiatal, egyenes növésű fűz, vagy más élő fa, karónak, botnak való fiatal sarjfa, karó és az ilyet termő hely neve — írja N. Sebestyén Irén.

118 Malát az, amit Vesszős porondnak is neveztek 1863-ban Pakson. A szintén finnugor eredetű sziget szó nem fejezi ki határozottan a hely növényzetének a jellegét,, de a magyarban és a rokonnyelvekben egyaránt jelöl vízzel körülvett szárazulatot, mocsárból kiemelkedő dombot, halmot, erdőt és ligetet is. Mindezt bőséges anyaggal illusztrálja N. Sebestyén Irén.

119 E több jelentésüség felfedezhető vidékünk helynévanyagában is, bár az újabb szóhasználat a vízzel körülvett hely értelmére szorult vissza. Kis és Nagy sziget (Dunaföldvár), Alsó Sziget (Bölcske, Madocsa), Falusziget és Szigetköz — „szépfekvésű kaszáló rét az erdőség közt" (Bogyiszló, Pesty), Sziget ága és tava, Kis sziget — „erdő, nádas hely, holt Dunával körülvéve", Öreg sziget — „erdő és nádas — nagyobb kiterjedéséről" (Decs, Pesty), Sziget — „régen a Duna vize folyta körül, most is ott van a Holt Duna" (Fájsz, Pesty), Nagy sziget — „többnyire kaszáló és gyümölcsös kertek", Kis Sziget (Báta, Pesty), Dautovai kis sziget (Mohács, 1807. tj. 1807. január 11.), Kerecsényi sziget (Szekcső, Pesty), Szúnyog sziget (Kölked, Ete. gy.), lásd még a neveknél elmondott általánosságoknál a sziget szó jelentéséről. Régiségben igen szemléletesen áll előttünk nemcsak a sziget több jelentésűsége, hanem magának az árterület növénytakarójának változása is. 'Fel36