Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Szárazulatok és emelkedések elnevezése

hallani a rohanó víz súgását (vagyis zúgását), különösen ahogy a kutakba szakadt bele. A vízfolyások által bezárt helyek neve gyakrabban szeg, szeglet. Tejes szeg (Őcsény), Ebes sarok vagy szeg — „az egész dűlőt körülvevő Ebes foktól" Aranka szeg — „Aranka foktól", Dombó szegi dűlő — „mivel a Dombó fokhoz, de különösen annak egy nagy nyaklására dűl és szeget formál" (Alsónyék, Pesty). A szeget formáló folyóvíznek hajlata, nyaklása vagy egyszerűen nyaka van. Hajlok — (Mohács), Sárgyakra dűlő — vagyis a Sár egy nyaklására dűlő föld (Alsónyék). Ugyanilyen értelemben használják Bátán a börc szót is. Pöszebörc, — a Pösze egy szeglete (Báta). (V. ö. a tyúk fara-börce a püspökfalatja.) A zug vagy szeglet értelmű török budzsak szó is előfordul helynévként. Bucsak — Decs egyik falurészének neve, Zúgó vagy Budzsak — helynév Dusnokon, Bereg-Budzsak Mohácsott. A mozgó vagy álló víznek nagyobb vízbe való szakadásának helye a folyó töve vagy torka. Foktő — falunév. Csörgető (Szekszárd), Bárány tője (Bogyiszló, Pesty) Sártűfok (Fájsz), Siótorok (Öcsény), Dunatorok (Decs). Torok a völgy szájának a neve is. Régiségben Felszekcső határában 1438-iból: „in tribus faucibus vulgo Torok dictis". „In flumine Vayas qui scilicet fluvius de Danobío Flueret seu exiret, quos videlicet fauces ipse Ladislaus Haramaghthw vocari".

m Az eredet, forrás neve régebben fej vagy fő volt. De a torok helyett is használták. Besenethw — Fadd körül Retfe-Szeremle határában.

10

'' Két víz összefolyásáról, csatlakozásáról van elnevezve a mohácsi Csat fok — Pesty szógyűjtője szerint. Erre utal az ugyanitt található Raszitoka fok is.

103 Állóvizeknél a tó elkeskenyedő nyúlványa, ága a farka, Tófarkstagnum.

106 Tófarka (Dusnok, Pesty), Réttó farok (Öcsény).

107 Hasonló értelmű lehet az orr szó is: Orrtanya — „egy halászó tó orra" (Alsónyék, Pesty). Sokszor utal a helynév megkülönböztető jelzője a tó alakjára. Kerek tó (Öcsény, Alsónyék_ Dusnok, Pesty), Széles tó (Madocsa, Alsónyék, Pesty), Nagytó, Hosszú tó (Alsónyék, Pesty), Lapos tó vagy Lapis tó, vagyis sekély tó (Báta, Pesty), a régiségben Kerek tó Bátmonostor határában 1318-ból, Hozzothwo, Felszekcső határában 1438-ban. Kistou 1323-ban Bátmonostor határából.

108 Az állóvíz színét tulajdonképpen a medrének a színe adja meg. így pl. Fekete tó vagy Feke-tó — „Soha ki nem apadó peshedt víz fekete színétől" (Báta, Pesty), Fekete víz — „Schwarzer

> rectius Kába, hihető Kába víz mert álló tóhoz hasonló kifolyás nélküli vize azonban tartós, hihető hajdan itt folyó Duna mélyeitől fennmaradt meder ... nem messze az ún. fehér víz ..." (Mözs, Pesty). Szárazulatok és emelkedések elnevezése A Duna kb. Úszódig, Gerjenig szállít hordalékot, ezután már csak iszapot lebegtet. Ezért partjai Gerjéntől lefelé még kevésbé ellenállóak, ha a víz meggyorsul és sodrása erősödik. A mederváltozások itt nagyobb méretűek voltak mindig. A Duna kis és lassú víznél épít nagy víznél rombol. „A Duna szaggat és önt" .— mondják a bátaiak, mert a nép nem az elvonatkoztatott 34