Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek

oldal örvénye a limány. így vonható ide a Mohácsi szigeten lévő Hlimán Kis Duna neve, mely Pesty névgyűjtője szerint forgójáról (horv. Limán) nyerte nevét. Ö r j e g. A szó Pesty-nél kizárólag csak a Duna bal partján ismert helynévként és köznévként egyaránt. Patajon: „Őrjeg — 1600 hold kiterjedésű a pusztán belől, keletnek eső térség nagyrésze vízállás, mocsár, ingovány, mely zsombosnak neveztetik... Az őrjeg összeköttetésben van az ócsai turjánokkal". (Pataj Pesty). A dusnoki helynévösszeírásban olvashatjuk „natkai sziget őrjegekkel és zsombékokkal környezett szénát termő tájék ... homorodi fok a kalocsai határban őr jegekből ered, malmot hajt — ősszel mikor az esőzések gyakoriak, s az őr jegek is vízzel telvék, azokból újólag elég vizet nyer... Mankucsa sziget, szintén, zsombékos, örjeges vad hely" (Dusnok, Pesty). örjeg völgy. (Érsekcsanád, Pesty.) Közszóként egy idős madocsai adatközlőm emlegette, mocsaras vizes mélyedések neveként, fiatalabbak nem ismerték. Pálé. A szót vidékünk helynévgyűjtői közül többen is magyarázták. A pataji szójegyzékben ez áll „de van ezenkívül némely ereknek és völgyeknek e

9y sajátságos elnevezése is: palé, ezen völgyes részek mellett eső dombosabb helyek paléhátnak neveztetnek" (Pesty). „Palé vagy mocsár" olvassuk Dusnok ívén (Pesty). „Palé alatt vízzel borított lapály értetik" — írták a faddiak, „ahol a víz följön azt a részt palénak nevezik, vagy patyingnak" — olvassuk a gerjeni válaszban. Patying-nak nevezték Dunaföldváron a hajóvontató utat.

85 A fajszi névösszeírásban: „a Sártűfok a régi, vagy holt Dunából szakadt, belefolyt a Rokkás Garadja, Kökényes melyek most pelek, vagy ingoványos helyek." Nem biztos, hogy egyszerűen elírásról van szó, bár utána szerepel ugyanebben a névösszeírásban egy Józsa palé nevű legelőhely is. (Pesty). A palé szóval képzett helynevek Gerjéntől Decsig fordunak elő, de a Duna mindkét oldaán: Orbán palé

? Csúcs palé vagy patying (Gerjen, 1858-as urb. jegyzék), Palé és Keserű,palé (a két szó közé tett vesző talán elírás) Malomér palé, Nagyökör palé (Fadd, Pesty), Közös palé, Paptó palé, Kosztó palé, Bácsi palé (Bogyiszlói telekkönyv, 1863.), Hát palé, Nyáras palé, vagy Nagyér, Száraz palé

; Balaton palé, Hosszúhíd palé (Bogyiszló), Palé tó (Decs, Pesty), Kusti Paléj, Kuszti paléj (Tolna, 1724.).

86 Decsen ma köznévként ismeretlen, Palé nevű helyről csak az öregek mondják

5 hogy most Gargóca a neve éjs az 1918—19-ben ásott Szarvas fok vezeti le a vizét (Decs). Talán ide sorolható az ugyancsak Decsen feljegyzett Palonya (?) (Pesty). Délebbre, a Sárközben többet nem találkozunk a szóval. Decsen és Bátán a varsa szárnyát, terelőj ét palénak nevezik és előfordul igei használata is: „erre palézta (hajtotta, terelte) a marhát" (Báta). Szekcsőn előforduló Páli talán a palé alakra megy vissza. Az uradalmi összeírásban ugyanis ezt olvassuk „einstens Rohrteich und Gestrüppe in Pali" (Szekcsői telekkönyv). Ugyancsak Páli dűlőnév van Pakson is (Pesty). Ismét előfordul a szó lent Kopács határában, mint Paléhát (Pesty). A Duna baloldalán sűrűn szerepel. A Patajon és Faj szón említetteken kívül Dusnokon Czella palé, Száraz palé, Karászi palé, Lezga palé, vagy „mogyorós mocsár", Mlecseta, vagy „tejkepalé", Kakás palé

5 Disznós palé, Izsáki palé, vagy mocsár (Pesty). Dusnok délszláv település, így Lezga=mogyoró, Mlecseta=tejke, vagy tejesfű. A palé szó eredetét és pontos jelentését nem tudjuk megmagyarázni, összefüggése a Szatmárban feljegyzett hanosló értelmű palaj szóval (ad analógiám ganaj — gané) kétséges.

87 Kniezsa a szláv polojo, szerb30