Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Folyóvizek

folyó a Duna egykori mély medrében folyt. Ez D—DNy irányba halad, s a meder Akasztó és Fülöpszállás mellett már szembetűnő mélyedés. Ebben a völgyben, mely Bajaszentistván fölött torkollik a Dunába, hatalmas mocsarak terjengtek, melyeket csak a legutóbbi időkben sikerült visszaszorítani. Ennek a mocsaras tájnak több neve van. Legismertebb a Vörös vagy öreg Mocsár (Akasztó és Hajós közt), ahol több részletét Rétnek (Sáros rét, Nagy rét, Bogáncsos rét, Musza rét, Fertő rét) Patajjal határos részét pedig összefoglalva Örjégnek vagy ör jegesnek nevezik. A mocsaras terület déli részének neve Sárköz. Az 1894-es katonai térképen Sárköz Sumpf. Ez a széles, mocsaras völgy tehát az a Sár, melynek Dunával alkotott köze a Pest megyei vagy kalocsai Sárköz. Feltételezhető, hogy egykor még valami mozgó víz, tehát folyócska is járt benne mely később teljesen belefúlt a völgy mocsaraiba az előrehaladó feltöltődés során. A folyócska Sár neve elveszett már, de a róla elnevezett területelnevezés máig is él. Tulajdonképpen ez történt a Tolna megyei Sárközzel is, mert a Sárvíz ma már nem határolja ezt 8 Sárközt sem. Báta (régiesen Batha, Batta) a Sárköz jelentős vize volt. Számos ágának neve máig él. Báta (Bátta) Öcsény határában, mellékágainak neve Kis Báta vagy Pap Báta, Szombáta (Pesty) és Bátafok Pilis alatt. A Báta szó eredete nem teljesen tisztázott. Kétségtelen, hogy Báta vagy Bát hangzású személynév használatos a honfoglalás korában és Öcsény neve először Batha volt. Valószínű azonban, hogy az eredetileg Dunából vizet kapó Báta, illetve többesszámban Báták, mint folyóvíznek a nevei, a batmaq — elmerül, török igére vezethető vissza, s így Báta jelentése azonos vagy hasonló a sárhoz, illetve mocsárhoz.

22 A Bátát még Blagotta, újpalánki revizor, az 1700-as évek elején, mint a Dunából, az egykori Borrév táján, több ágban kiszakadó folyót említi a Neoaquistica Commisio részére készült összeírásban. Az egyik ág a Kis vagy Pap Báta még Öcsény felett egyesült a Keskeny vagy Fehér Sárral, s utána a Sárvíz széles árterületén a Sárral párhuzamosan kígyózott dél felé. A két vízfolyást még egyesülésük előtt is több mellékág (talán mesterséges árok is) összekötötte.

23 Szerepel Gerjen határában is egy Bát nevű vizenyős hely, valamint Bátsziget Kopács felett (75 000-es katonai térkép), mely a szó török szófejtését és köznévi eredetét támasztja alá. Az Ebes, mint mocsaras, zsombékos folyóvíz köznévi eredetére már utaltam. Területünkön Alsónyék határában mint Ebes, Ebesfok Holt Ebes, Ebesszeg

) vagy Ebessarok, öcsény határában Ebestorok, Decsen pedig Ebesmelléke dűlőnevek formájában fordul elő. Nevet adott egy középkori falunak is, melynek népe valószínű Öcsénybe menekült és így Ebes, mint praedium, az őcsényiek használatában, illetve bérletében volt. A szó jelentése mocsaras, zsombékos rétség, illetve vízfolyás.

24 Hasonló mocsaras rétek közt folyó vagy álló vízre vonatkozik a vidékünkön is felbukkanó Kengyel, Kengyeles név. Kengyeles tava (Alsónyék, Pesty), Kengyeles köze (Fadd, Pesty), Kengyel hát (Tolna, 1724). Kengyel tó (Szekszárd, Pesty), Kengyeles (mocsaras tó), két Kengyeles nevű fok és ismét Kengyeles nevű mocsaras hely Mohács alatt, a Duna jobb partján, a kölkedi határban (1827. Vásárhelyi Pál térképén) Kengyel, Kengyelöske (Kopács, Pesty)

? a túlsófélen Kengyeles (Dunapataj, Pesty), Kengye (Csanád, Pesty). A XV. században többször előfordul neve Szekcsővel szemben a Szigeten mély hangú változatban is, de tó, vagy mocsaras tó neveként: Kangalo alio nomine Kengyeles .. . Piscina Kangalo . . . Kangalu, Kangalw ... Non hoc vocabulo sed 14