Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

IRTÁSOK, RÉTEK, KASZÁLÓK - A szállások formája és berendezése - Szállások a réten

Szállások a réten A réti szállások kialakulása — mint láttuk — két úton történhetett. Egyrészt az egykori erdei szállások körül kivágták az erdőt és rétté alakították. Másrészt, a már sokkal régebben erdőből irtott és hosszú időn át a rétek tömbjébe eső elismert rétbirtokokra, kaszálókra telepítették azokat. A kétféle eredetű szállások területileg is összefonódtak, de súlyuk, jelentőségük az erdővédelemmel és rétirtások előrehaladásával függött szorosan össze. Nem véletlen, hogy Mohácson éppen a XVIII. és XIX. század fordulóján igen sok réti szálláshely, szállásra alkalmas rétrész eladásáról maradtak fenn adásvételi szerződések a tanácsülesi jegyzőkönyvben és az ún. funduális könyvben. A magasabb réteknek, hátaknak, göröndöknek nagy értéke lett és áruk évről évre nőtt. Az erdőből kiszoruló és egyre több marhát tartó mohácsiak rákényszerültek ezek vételére, hogy szállásokat építhesssenek. „Konstanczi Fábián panaszt 'tett, hogy Rab Ferenctől a Szigetben egy darab szálláshelyet vett 15 Ft-okon és... midőn 3 esztendő előtt keríteni akarta ,. . jelentette, hogy vissza váltani akarja adja meg a rajta lévő pénzt, különben be fogja keríteni. Ekkor tehát azt feleié eö ugy sem bírhatna véle ha be rekeszti nem bánya most pedig 15 Ft-on vissza vetette és a kerítéséért, mellyre 80 kéve vessző ment, semmit sem akar adni." A bíró ebben az ügyben úgy ítélt, hogy a vessző árát kifizettette.

134 Példák a funduális könyvből: „Szállás funduális levél: Szigeti Kaszálló Réttyénél helyheztetett Szomszédjának egy oly darab kaszállót, melyben egy Istálló és akol meg fér... 10 Rh.(énes) frt-ért (adott el.. .").

135 „Szálláshely levél: Mohácsi sziget innenső végén szállás helynek egy darab kaszálló rétet... 35 Ft-ért".

136 „Mohácsi Szigetnek innenső szélén, a maga kaszálló réttyéből egy istállónak és akolnak való helyet, melynek hossza 10 öl, szélessége pedig 9 cursiv öleket foglal... 45 frt-ért" ... adott el.

137 „Randánál egy magasabb darab kaszálló földet szálláshelynek melyért Karasits Pavo a Kandai malátban 2 ember kaszás rétjét cserébe..." adta.

138 „Rihánál... lévő szállás helyét... (melynek) feZső széle 10 5/6, alsó (széle) 12 5/6 napkeleti (széle) 14 5/6, napnyugati (széle) 13 1/6 öl..." „Szállás épületre egy rétecskét... 70 Ft.. ,"

139 A réti szállást már nem védi az erdő a széltől, hótól, ezért ezek védelmére az egykori irtó néhány fát hagyott, vagy ültetett a rét legmagasabb, szállásra, szénáskertre alkalmas pontján. A széna és akol körülkerítése gyakorlati szempontból is fontos volt: egyrészt saját rétjét védte saját jószága kártételétől, illetőleg rétszabadítás után, összerakott szénáját a kaszálókon szabadon legelő idegen jószágtól, másrészt a kerítés szélvédőként szolgált. A réti akol és szénáskert felmagasítása éppen olyan szükséges volt, mint az erdeié. A decsi réti szállást, ezzel területünk minden hasonló szállását legszebben Vas Gereben, az úrbéri perben elhangzott szavai jellemzik: „...a kaszálói térben négyszázra menő tanya van, körülöttük a jégár ellen óriás fák, magas sövények, azokon belül néha két öl magas földhányások, melyekre a vész elől a takarmányt rakhassanak (?). Ezen tanyákon vannak gyümölcsökertjeik és ha itt tagosítani kellene az ugy nevezett foglalások miatt, hol lehetne kiegyenlíteni annyiféle beruházást?.. ."

140 A réti szállások csak ott alakulhattak ki, ahol a szétszórt rétbirtokokat az uradalom meghagyta az úrbéresek kezén és azok közt még sok nádas, lapos, földművelésre alkalmatlan legelőterület is volt, így a legeltető állattartás súlya megmaradt és nem adta át helyét a földművelésnek. Réti szállások — mindig 324