Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

Jegyzetek

34. Zichy O. VI. k. 120., 122., 121. 1. 35. BmL Mohács tj. 1771. 36. NytSz 903., Oki. Sz. 253—254. 1. 37. MNy XLVII. 255—266. 1. 38. MTEtSz 940—941. 1. 39. Marsigli: A fok szó okfejtéséről Andrásfalvy Bertalan: A fok és jelentősége a régi vízgazdálkodásunkban. Névtudományi Előadások, Nyelvtudományi Értekezések 70-es szám. 224—228. 1. 1970. 40. OL U. et C. Alsónyék, 1690. TmL. 3. 776/9. 41. BmL. Metalia. Inquisitionum IV. 99. 1744. Talán az sem véletlen, hogy az Ostyafok elnevezést találjuk. Ostia — latinul vízkapu, vagyis fok. 42. BmL. Szekcső úrbéri pere. Tanúvallatás Angyalok-fokáról, 1806. 43. TmL. Madocsa úrbéri térképe. 44. Győrffy 695. 1. 45. Fejér C. D. I. 432., II. 72. 1. 46. Erdélyi László: A pannonhalmi Szent Benedek rend története. A pannonhalmi főapátság története. X. köt. 510. 1. 47. NySz 972. 1. 48. Saját feljegyzéseimen kívül Lubby Margit gyűjtésében szerepel Vályás alakban is. NMEA. N XVI/9. 49. Zichy 16. 1. 50. Marsigli I. k. 13. 1. 51. Morvay Péter: Az Ecsedi-láp egykori élete a népnyelv tükrében. Ethnographia XLVII (1936). 315. 1. 52. Nyr. LXXVII. 23. 1. 53. Az Űj Magyar Tájszótár kéziratos anyagából. Nyelvtudományi Intézet. 54. Zichy O. IV. k. 507. 1. 55. Zichy O. VI. k. 111—125. 1. 56. Zichy O. V. k. 575—576., VI. k. 85. 1. 57. Pécsi 175—181. 1. 58. Zichy O. V. k. 576. 1. 59. Lásd 45. sz. jegyzetet! 60. Zichy O. V. k. 575—576. 1. 61. Fejér C. D. II. 121., 123. 1. 62. Zsigmond-kori Oklevéltár, I. k. 424. 1. 63. Fejér C. D. II. k. 121. 1. 64. Nyr 5:287. 1. 65. BmL. Mohács tj. 1788. július 5. 66. TmL Decs úrbéri pere, 1812. 67. TmL I. 1849. 68. BmL Mohács úrbéri pere, 1874. Perkivonat. 69. Fejér C. D. II. k. 124. 1. 70. Zichy O. II. k. 115., VIII. k. 618., IV. k. 218., V. k. 539. 1. 71. Nyr 6:383. 1. 72. Az áj-ágy bevágás, nyílás, szakadék völgy. Valószínű 1783-ban felbukkanó Gyürüs-háj is ide tartozik, mivel ugyanitt később Pesty Gyürüs-ajj helynevet jegyzett fel. A múlt század végén készült katonai térképen újra Gyürüs-háj szerepel. Szabó T. Attila anyanyelvünk életéből. Bukarest, 1970. Kriterion 349—350. 1. Györffy György: Tihanyi alapítólevél földrajzi név azonosításához. Pais emlékkönyv Bp., 1956. 411. 1., MNy VII. 411—412. 1. 445