Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Madocsa

fölsőbb törvényre ne alkalmatlankodjunk, nevezett sérelmeinket kegyes tekintetben vévén bennünket konsolálni méltóztasson. Die 29. Április 1792." A jobbágyok folyamodványára ügyet sem vetve a földesurak a következő rendezési elveket szögezték le: „Anno 1792 Die 4° 8-bris Madocsai határ Regulatioja és a Szántó Földeknek felfogadása iránt jámbor Lakosaink(na)k és az egész községeknek kiadott tudósító és örökösen megtartandó és kötelező Punctumainak. 1. Az újonnan felosztott Szántó Földeknek föltörése jutalmáért elengedi az Uraság mind a két calcaturában egy idei termésnek Dézmáját. 2. Méltónak ítélte az uraság a helység kívánságait abban tellyesíteni, hogy mivel ollykor ollykor a Madocsai határt az árvíz csak ugyan meg szokta futni egy dézmát adgyanak terméseikből, azért is biztossá teszi az uraság mind közönségesen a községet, mind pedig fejenként minden embereit, hogy mindenféle gabonákbul csak egy kilencedet fog venni és soha két dézmát a határba bé nem hoz, s behozni nem enged. 3. Minthogy pascuum mező bőséggel hagyattatott megengedi azt is, hogy a vonós marháknak különös tilalmas mezőt foghasson a Helység, mellett is az uraság fog kimutatni és szabni. 4. A sessios gazdáknak Szántó földbeli fogyatkozását az Urbáriumnak engedelmes, sőt világos rendelkezése szerént kaszálló rétekbül fogja kipótolni mivel úgyis azon fogyatkozás csekélységet teszen egy-egy gazdára nézve. 5. Házzal bíró zsellérek birtokokban levő mostani kukoritza és kenderföldeket meghadgya az uraság kezeknél és minekutána a jobbágyok kaszálló réttyeinek kiosztásátul megmaradandó kaszálló az Uraságok között proportiojok szerént kiosztatik, minden földesúr a maga házzal bíró zsellérjének különös és mértékletes alkura, a maga remanentiális kaszáttójából fog bizonyos darabot adni

} mély kaszálló sem, urbáriumba, sem portioba íratni nem fog. 6. A communitásnak tulajdon maga szükségére minden adózás nélkül kihagyattatik és engedtetik 74 ember kaszálló az az 34 hold rét, ugyanis a Körtvél nevezetű eddig is volt kaszálló. 7. Papnak, mesternek, nótáriusnak, sessios föld és rét különösen kimérettetett. 8. A Bakó csárda körül a Duna parton fog az uraság Helységbéli Gazdáknak 12 Hold káposztaföldet ki méretni és azt ház számra ki osztani, s ezen földtől is az egy 9-eden kívül semmi adózást nem kéván. 9. Az ültetett füzes kert is a közönséges szükségre kihagyattatik a communitás birtokába. 10. Illy és hasznos rendet tévén tehát az Uraság Madocsai helységben meg kivánnya ezentúl s keményesn parancsolya, hogy a Lakosok is jó rendet tartsanak marhájokat és főképpen sertvéseiket, pásztor előtt jártassák, kaszálló rétekben sertéseiket, szarvasmarháikat pedig az erdőben szabadon ne bocsássák, mert azok nagy károkat tesznek a kaszéllókban és erdőkben .. ." A jobbágyok sérelmére csak ezután válaszoltak röviden. „Ad, 1. Az uraság engedelméből lett szükséges irtásokat tartozik igenis a maga embereinek megfizetni, de a Madocsaiak nem tsak Uraság engedelme nélkül (hanem) sok-sok tiltása ellen minden erdőket el pusztítottak és pedig szükség nélkül, mert bizonyítja ezt a mostani új osztály, hogy a régi erdők helein kívül a Jobbágyoknak minden conpetentiái kiteltek nem volt tehát szükséges az erdőket irtogatni, pusztítani ahol pedig most új osztályt kaptak a jobbágyok ott semmi irtást nem tettek. Az erdőkben tett irtogatásokért pedig tehát még számadásra méltók volnának a jobbágyok. Ad 2. Nem volt szükség a jobbágyokat megkérdezni a végett ki-ki mennyi földet akar elvállalni, mert már az iránt meg voltak kérdeztetve az urbariumna,k kiadása előtt és most négy 2/8 sessioval még többet osztott ki a község között. (Valószínű az 1767-es urbáriumi kérdésekre utal ezzel a földesurak képviselője. Ekkor azonban, mint láttuk, már sokan a jobbágyok közül a madocsai határban nem műveltek földet, azért, 70