Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - A folyam völgye - A Duna folyása és az árvizek

A táj természeti adottságai A FOLYAM VÖLGYE A Duna-völgy Dunaföldvártól dél felé előbb szélesedik, Bogyiszlónál a belé torkolló Siónál 32 km szélességet is meghaladja, majd újra lassan szűkül és legkeskenyebb a Bátai foknál, ahol nem több 10 km-nél. A Mohácsi szigetnél a völgy újra széles, de közvetlen az országhatár alatt, Veresimartnál alig 5—6 km-re szűkül ismét össze^Vvölgy nyugati, dunántúli oldala, magasabb, meredekebb és élesebben kirajzoOTlk mint a keleti. Ahol a Duna völgyének nyugati széléig kimegy, ott a víz közvetlenül a dunántúli fennsík oldalát, a pannon táblarögre települt vastag lösztakarót mossa. Ezeken a helyeken (Dunaföldvár és Bölcske közt, valamint Paksnál és Dunaszekcsőnél) a magas part meredeken, suvadásos szakadékkal esik a Dunába. A völgy többi részén a völgyperem és a főfolyás közt lapos ártéri vagy részint az ártér fölé emelkedő teraszokat találunk. A keleti völgyoldal kevésbé határozott, ennek geológiai okai vannak. Mikor a Nagyalföld területe lesüllyedt, a Visegrádi-kapun nyugat felől érkező Duna a medence legmélyebb pontja, a Tisza—Maros szöge felé sietett déldélkeleti irányban, majd a süllyedt medencét hordalékával lassan feltöltötte. Később azonban (pontosabban a würm glaciálisban) a Kalocsa és Sárköz vidéke rősen megsüllyedt és a Duna—Tisza közi hátság kiemelkedett. Ez a geológiai mozgás a Duna folyását dél felé fordította, s azóta is ebben az irányban folyik.

1 Ebből látható, hogy a keleti völgy oldal Duna-hordalékból áll, melyre jégkorszakok idején a szél löszt, a jégkorszakok közti időben futóhomokot telepített.

2 A DUNA FOLYÁSA ÉS AZ ÁRVIZEK A fentebb leírt átlag 25 km széles völgyben a Duna az elmúlt évezredekben állandóan változtatta kanyargós főfolyását. Ez főleg középszakaszjellegű folyók sajátsága: az állandóan szélesedő kanyarok végül lefűződnek, elzáródnak, de közben a kanyarok is vándorolnak a folyás irányában. Ezzel a völgy felszínét szinte méterről nitterre át- és átforgatta mint egy hatalmas eke.

3 Kisebb víznél a Dunán alsószakasz-jelleg érvényesül. A meglassúdott víz nem tudja már hordalékját továbbszállítani, hanem medrében lerakja. így kiszorul saját medréből, zátonyokat épít, szigeteket ölel körül, — ágakra szakad. E mederváltozások napjainkig tartottak, történeti adatokkal is kísérhetők. Utoljára emberi beavatkozással rövidült és egyenesedett ki a Duna. Nagy árvizek idején a szabályozások és gátépítések előtt az egész Duna-völgy víz alá került.

4 Az egész Duna-völgy tehát ártér volt. A Duna áradásai azonban |szeszélyesek és kiszámíthatatlanok voltak és ma is azok. Főképpen az Alpok vidékén lehullott csapadék, hó- és gleccserolvadék víz irányítja a vízjárás évi 5