Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Folyó- és állóvizek sajátságaira utaló jelzős tulajdonnevek

Sík. Lapos, füve.-., nedves terület, melyen magasabb növényzet a látást nem zavarja. Ilyen a Sík, vagy más nevén Harisad-nak nevezett terület Bátán. Mészöly szerint a sík víz — a nádas nélküli vízfelület.

97 Síkhát össztételben ismeretes Bölcske és Madocsa határán: a palé, palé-hát-hoz hasonlóan az alacsonyabban fekvő síkot kísérő dombosabb hely neve. Folyó- és állóvizek sajátságaira és részeire utaló jelzős tulajdonnevek Ág, ágas, ágú. A mesterséges és természetes folyó- és állóvizek nyúlványainak ág a neve. Dunából kiszakadó ág (Bogyiszló), Széles ág — „halász tó" (Decs, Pesty). Öreg ág — „Pösze ága volt" (Báta), Öreg ág és Kis ág, Hosszi ág — „hossza lapályos tó erdőség között", Ágas tó — „nádas, vizenyős, mocsaras tó, sok ágaitól neveztetik" (Báta, Pesty), Ágas tó (Any, Pesty). Régiségben Haramagh thw."

8 A viszonylag nagyobb esésű, gyorsabb folyású fokok a sebes, és az olyan folyóvizek, melyek medrében gödrök, veszedelmes mélységek, meredek partú helyek vannak, kutas, vagy horgas jelzőt kapták. Sebes fok (Fadd, Pesty), Sebes fok (Alsónyék, Pesty)

; Sebes csónak (Pilis, Decs, Pesty), Sebes fok (Szekcső), Kutsebes (Szekcső, Pesty). Hasonló lehetett a Bisztric (Decs, Pesty). Pesty idejében már csak nádas neve. Kutas folyó — „erős vízfolyása alatt kútformája süppedt lyukak támadtak" (Mohács^ Pesty), Horgas — a Sárvíz egyik ága (Decs). Horgas sárvíz (Alsónyék). A horgas, kutas medrű folyó örvénylik, forog. A nagyobb örvények helynevek alapját adták. Horgas örvényi dűlő — „horogforma hajlati mélyvíz örvényről" (Alsónyék, Pesty), Horgas örvény (Alsónyék).

99 Hosszú örvényes, Kerek örvényes (Szekcső, 1866-os térkép és urb. per.), Gál örvénye (Pilis).

100 Bátán Horgas a vízmosásos, meredek falu

) löszbe vájódott mélyút is, melyet máshol horhosnak, szurdoknak (Alsónyék, Pesty), szurdiknak (Szekszárd) neveznek. Szurdiki út — „két magos hegyorom közti szőlőkön keresztül" (Báta, Pesty). Bocz szurdik út (Decs, 1770).

101 Sebesérhát, Sárosörvény (Kopács, Pesty), Forgó — „erre folyt a Duna és forgója, örvénye volt" (Kölked, Pesty), Forgó tó (Kölked), a régiségben „cum tribus mortuis Woyas Kuthus une vocata".

102 A nagyobb esésű folyóvíz bizonyos helyeken zuhatagot képezhet, ahol a víz zuhog és azt a pontot nevezik zúgónak. így Zúgó fok (Fadd, Pesty), „Zugói kertek — hajdan a Duna kisebb árjánál is ezen szokott ki ömlött víz zuhogva a községnek rontani" (Bogyiszló, Pesty), Zuhogó •— „az erdőn van a Lassi-ban a töltéshez 200 lépés, meredek partja volt és áradásnál abba zuhogott bele a víz, kihallott ahogy telük" (Decs). Lukács Károly említi, hogy már Pápai—Páriz szótárában a halastavak ácsolt műtárgyának, a zsilipnek régen zúgó volt a neve. Később a malomárok felesleges vízének elvezetésére szolgáló zsilip neve is ez. Csak alakilag egyezik, s nem tartozik ide a vidékünkön többször előforduló zúgó vagy zug szó, mely szeg szóval is azonos értelmű lehet. Mindkét zúgó szónak van súgó változata is „a Pörből súgó igazabban zug, — írja azt az alsónyéki szógyűjtő — a holt Duna által egy zugba szorítva s csaknem egészen körülvéve van" (Pesty). Viszont mikor 1956-ban Bogyiszlói elöntötte az árvíz, az azt átélők azt mondották, hogy a legrettenetesebb voV 3 Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. 33