Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Folyóvizek
zadban láthatók voltak (Pesty). A bátai szájhagyomány szerint itt volt az Angyalvári kolostor, ahol Lajos királyt meggyilkolták, s majd lóra kötözve innen vitték le a mohácsi csatába. Hasonló értelemben használta a fok szót az egyik bogyiszlai adatközlőm: „A Dalocsai fokban van a harang is. Ha elhordanák azt a göröndöt és elegyenlítenék a lapot, ott megtalálnák a harangot." A Kis illetve Nagy Dalocsa vizek közt lévő keskeny göröndről, földfokról van tehát szó. Valószínű hasonló földnyelv Madocsán a Nádas tóba benyúló fok is. 43 Vajas. Területünkön több helyen feltűnik ez a folyóvíznév. Bogyiszlón, Szék csőn, Faj szón, a Duna bal partján és régi oklevelekben Szeremle és Felszekcső határában. Győrffy Hyörgy Bodrog vármegye leírásában „a Duna és perem közötti terület legjellemzőbb vízrajzi képződményének" tartja. „Már Annonymus Gestájából mint a megye sajátos folyója tűnik elő. A Vajas Kalocsa mellett Foktőnél ágazott ki a Dunából és innen Szántóig ma is Vajas a neve. A Vajastorok mellett a Dunába torkollik, helyesebben itt a Vajas medrét a Duna foglalta el kb. 3 km-es szakaszon. Sükösd vonalában Vajas fok néven ismét kiszakad és Izsép mellett tér vissza a Dunába. Ettől kezdve a Vajas medrét ismét a Duna foglalja kb. 5 km-es szakaszon^ míg Baján Vajas folyó néven önálló medre volt. Bajától a Vajas a mai Sugovica vagy Szeremlei Duna és a Baracskai Duna medrében folyt. Oklevelekben végig követhető Paliport, Lak, Szeremlyén } Bátmonostor, Felszekcső és Tóti mellett. Bezdán mellett a Baracskai Duna ma is 4 km hosszú Vajas fokba torkollik. Monostorszeg és Apatin között a Duna mederváltozása olyan nagymérvű volt, hogy a Vajas medre átkerült a Duna túlsó, nyugati oldalára, ahol ma a 10 km hosz_ szú Vajas fok található. Oklevelek említik Aranyán-Apáti, Após és Bodrog megyei Szond határában^ mely alatt a ma is Vajasnak nevezett vízben folyva Bács és Valkóvár között tért vissza a Dunába. A Vajas 150 km hosszú folyóvize tehát tulajdonképpen a Duna mellékága volt, mely a Dunával egy Kalocsától Bácsig terjedő szigetszerű szárazulatot fogott közre, a mai Mohácssziget ősét. Szigetjellege nem volt olyan kifejezett, mint a mai Mohácsi szigeté, mert néhol holtágak, fokok összeköttetést teremtettek a két víz között. A Vajas-melléki holtágak az ország legkiválóbb halastavainak számítottak, melyek birtoklásáért a legnagyobb egyházak versengtek."^ Ezzel a Vajas folyóval kapcsolatban több elgondolkoztató kérdés merül fel. Elsősorban különös, hogy a Duna egy mellékága sajátos folyóként külön névvel nevezve szerepel. Általában a Duna-ágak a Dunával kapcsolatos jelzős névvel szerepelnek. (Kis-Duna, Öreg-Duna, Baracskai Duna). Az is példátlan, hogy egy folyó többször egyesül egy másikkal, vagy azzal többszörösen összeköttetésben van fokokon keresztül és mégis megtartja nevét, még akkor is, ha annak másik oldalára átkerült. Ez csak akkor lehetséges — véleményem szerint — ha magának a folyónak minden ponton felismerhető sajátságai vannak. Az is meggondolandó, hogy hogyan tud külön folyóként futni századokon át, amikor a Duna szakaszjellegéből kifolyólag állandóan változtatja természetes úton is a medrét. Ezeken kívül a Vajas, mint víznév előfordul már a régiségben is más helyeken. Előfordulásuk hasonló körülmények között figyelhető meg. így 1075 és 1124-ben a Duna, Vág és a Garam között említenek Vajas, alias Városér nevű vizet. 45 Az 1212-es tihanyi birtokösszeírásban szerepel stagnum Voios valahol a Duna mellett, bár lehetséges, hogy ez már azonos a Bodrog megyei Vajassal. 46 Ezért feltételezzük, hogy a Duna jobb és bal partján többször feltűnő Vajas folyónév köznévi eredetű és összefügg a váj igé2* 19