Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat

vassuk: az „Őzsáki tó mellett egy régi elromlott templom falának darabjai (találhatók), mellette el menő fok Templom fokának neveztetik." 1846-ban az őcsényi lakosok az uradalom által kijelölt Fehér part nevű kenderáztató hely helyett más kenderáztató hely kijelölését kérték. Kérésüket azzal indokolták, hogy azt árvíz esetén elönti a víz és a helységhez háromnegyed óra járásra van. Ezenkívül az útban öt nagyobb fokon kell keresztül menniük, áradáskor még többön.

40 Decs. „Pap foka — Papp nevű árendás által vájatott, Csekei fok — ily nevű családtól, Börzsöny Pál foka — melléke szállás és kertek — ily nevű tulajdonosától, Kerepes fok — ily nevű család birtokáról, Kitzaszák fok — halászója nevétől veszi eredetét, Pörnyi fok, Szabó foka, Balázs foka, Solti fok — hajdan ily nevű halászójáról. Pütsök fok — melléke, régi halászójáról, Tót Tamás foka, Borbás fok, Vidrátz fok, Malom fok, Szili Éva fok, Ásvány fok — a községet keletről körül veszi, ásásáról veszi nevét, Dege fok

} Dár fok — Dunáról veszi folyását, Háromágú fok — 3 ágra folyt, Dobornya fok — ily nevű tónak, mely Öcsény határában fekszik, kifolyása, Kálugyer fok, Teremény fok, Közfok — tóság, minden tó erről telik meg vízzel, innét az elnevezése, Kesellői fok, Kis-Rátz fok, — partján ilyen nevű család méhészetet űzött, Taskony tava és foka, Bálint fok, Pityó fok, Ér foka, Visszafolyó fok a Dunából ered, s a nagy holt Dunába szakad felfeléi folyásáról, Orbó\ fok, Büdös lápa fok, Nagyházi fok, Határfok — Nyékkel határos, Hadásványtó foka, Kisárad foka, Zátony fok, Szarvasszegi fok." Összesen 38 fok. Pesty Frigyesnek beküldött helynévanyagban a fokok jelentősége nyilvánvaló. Itt van még a később készült Raitmann fok is. Sárpilis. „Nyéki határ-fok, Dombó határfok

} Nyírágy fok, Dár folyó, vagy fok." Összesen 4. Alsónyék. „Ebesfok, Dombó fok — vizes években bő hallal dicsekvő mélyfok. Sebes fok, Gányad fok — igazabban Gányás fok, a mellette tenyésző gánya bokrokról, az ún. Fok. Ö Báta fok, Szijj fok, Acsád fok — csak vizes években mondható fokoknak." összesen 8. A helynévanyag gyűjtője már sok dűlőnévvel kapcsolatban utalt a határ kiszáradása. Az 1690-es összeírásban olvasunk Szelel és Kettős fokról.

47 Bátaszék. Fok említését nem találjuk, 1864-ben nagy része már német. A határnak csak kis sarka árteres és ez sem érinti a Dunát. A ima használatos községhatáros térképen szerepel még egy Kánya foki csatorna, és Ráros nevű vízfolyás. Ma is ismert a Józsi fok, öreg Ráros-fok. Báta. „Sümegi fok, Lajka fok, Boris fok, Szekerek foka, Bokor foka — a Pösze folyóból ered. Füzes foka — mélyedett fok, mely a régi holt Dunából Hattyas tavára vezeti a vizet. Bárdos foka, Dobordi foka — e két utóbbi az ott portyázó orvhalászoktól vette nevét. Címer foka — uradalmi holt Dunából folyik, magába szíván a fentebbi fokokat." összesen 9. A 9 foknév nem türközi azt, hogy igen sokan éltek az ártérből még a világháborút megelőző években is. Számtalan apró foknak nincs neve. A még ma is létező tavaknak lefolyásait fokoknak nevezik. így pl. a Mélytó és a Keszeges tó lefolyását képező fokok sem térképen, sem összeírásokban nem szerepelnek. Az úrbéri perek során az említetteken kívül a következő fokokat jegyezték fel: Gamó fok, Huberszigeti fok, Baracskai fok, Pap tava és foka, Pöszi fél határfok, Aranya fok. Ma is megvan a Lukács ájta fok. Szekcső. „Csatárfok. Szabó fok — egy szabó kertjétől vette eredetét, magasabb áradás alkalmával a duna leginkább e fokról fenyegeti a Szigetet 12 Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. 177