Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Decs
akartak felküldeni adójuk fejében, de „a nagy és szőrtelen hadak járásában semmi módunk adónknak felküldésében." 1 ^ Ezek a régi írásbeli feljegyzések alapján rögzíthető tények. A helyi hagyomány nem mond ellent, csak kiszínezi és megdöbbentő részletekkel gazdagítja Decs múltjáról rajzolt képünket. Így a törökökről fennmaradt a szájhagyományban, hogy azok kint a szőlőhegyek alatt laktak. Több török kutat (forrást) tartanak számon a szőlőhegyekben. Az ún. Csurgóról, a Kútvölgyben azt mesélik, higy ide jártak a török lányok pávákat itatni. „Régen a pávákat hajtották ide a török lányok, ezért volt alacsonyan a vájujik. Kecskefej volt benne, azon folyt a víz. Ezt a vájut elvitték egy pincébe." „Az erdőn (fenn) a hegybe a török szultán lakása volt. A városbeli török szultáné. Akkoriban Városhelyen (vagyis Ete város helyén) nagy város volt. 999 mészárszék volt benne. (Mások tudomása szerint 36, vagy 32.) Magyarok laktak itt, de a törökök elpusztították. Ez itt (Decs) lápos volt, idemenekült a lakosság. A református templom hátulja török templom volt, azt egy sánta török lány építette. 1 ^ Az összetelepedésről sokan tudnak. „Kint laktak (az ősök) Ete városában, a Vargák, Bóliak, Oláhok, és akkor a háborúk miatt az asszonyokat odatelepítették Asszonyfalvára. Azért nevezték azt úgy, mert ott (azt a helyet) sohasem viszi el a víz. Aztán a decsi nép elgondolta, hogy nem mennek oda a főútvonalra (ti. vissza Étére). Mikor kezdtek volna települni (a menekülés, a futás után) földet művelni, igen messze voltak Asszonyjdívától. Megkezdték ezt a dombot (megszállani) ahol most Decs áll. De csak két utca, ez a Bucsak volt a legrégibb. Ezek mind itt módos gazdák voltak." „Asszonyfalva is akkor pusztult el, mikor Ete, de a törökök oda nem fértek, a decsi egyház történetében az van, hogy a Duna szeszélyes hullámai miatt pusztult el... Allíthatólag a mi famíliánk is asszonyfalvi volt. Az ősi ház elhelyezkedéséből gondoljuk. A régi monda szerint, mikor az asszonyfalviak bejöttek, azt az utcát a papjukról, református lelkészükről nevezték el Pándzsó utcának. Mert abban az évben csak egy házat építettek fel, a papjukét. Az volt az első ház. A többieknek meg kellett várni a nyarat. Mindenféle fészerekben húzódtak meg. 5 utca volt régen, öreg utca (ennek déli része a Bucsak), Faluház utca, Közép utca és Pándzsó utca. Voltak ősi Szelek is Decsen, de őseinknek ott volt a háza a Pándzsó utcában. A szomfovai erdészház az asszonyfalvi templomra épült. Közvetlen előtte megy el a védtöltés. A falu magaslatait meglátjuk, arra alacsony a töltés..." „Itt laktak bent Decsen Bucsakban, földjük meg kint volt (vagyis külső földeken Ete területén). Káposztás és hagymáskertjük Szomfován. (A decsiek Asszonyfalvát mindig Szomfovának nevezik.) Oda mentek ki ladikkal, csónakkal gyomlálni." Néhány családról azt tartják, hogy török származék. így a Gamósokról. Egyesek szerint Étéről származtak a család ősei, de a családi hagyomány szerint : ,,összes nemzedékünk Tolnáról gyütt le ide a hitüldözés után. Az őcsényi Gamósok Decsről mentek oda. Halászok voltak és ezt a legalsó dombját a falunak, a Bucsakot szállták meg. Nagyapánk mesélte, hogy az ősünk ott volt a török gulyása. Volt egy török levelünk, de azt a néném, amig katona voltam eladta egy Hajdekker nevű ügyvédnek 1915-ben... pedig nem lett volna jogos, az mindig a legidősebb fiút illette volna. Fiuágon származik mindig, az mondta az öregapám. Űtlevél vagy pénzlevél volt az." „A törökök elvették a magyar 110
