Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Öcsény

Bordézsma 494 és 3/3 urna , 742 Ft Ennek egy század része a dézsmálóké 13 Ft Kocsma jövedelme 1091 Ft Törkölypálinka-égetésért 113 pint.

133 1829-ben 73 1/2 szessziót számlálnak Öcsényben. Lakik benne ekkor 284 telkes gazda, 84 kisházas és 8 zsellér. 14 nemes és 13 mesterember, összesen 395 házban és 6 cigánykunyhóban 997 pár, 1994 lélek. Ekkor már a Tanulmányi Alap a földesura, melynek Mária Terézia 1780-ban adta.

134 1850-ben a Palugyai-féle összeírás számára beadott adatok szerint határának összterülete 15 797 hold (1200 öles holdban). Ebből szántó 1879 legelő 3060 szőlő 815 kaszáló 2822 erdő 2317 hasznavehetetlen 4226 Ezen a területen 514 családfő és 2133 lélek élt. Volt 293 telkes ház 94 zsellérház 2 zsidó zsellér 2 ház a lelkész és tanító részére. öcsény ekkor 73 egész telekből állt. 1864-ben Pesti számára írt jelentésben Őcsény területe 11 364 hold (kat. holdban), lakóinak száma 2178, „kik az árvizes évek elmultával mindig több és rétet alakítanak művelő földdé . . ." (Pesty). Ebben az időben a Sárköz kiszárítása rohamosan haladt előre. 1784-ben Pataki József számításai szerint a Sárköz területének 21%-a volt vizenyős, 21%-a erdő, 23%-a rét és legelő és csak 25%-a szántó. A lecsapolások és szabályozások eredményeként 1895-ben már 53%-a szántóföld, 22%-a rét és legelő, 9%-a erdő, 6%-a nem termő és 2%-a nádas terület. Ezen belül Őcsény szántói 1855. és 1895. között ötszörösére, pontosan 1428 kh-ról 6030 kh-ra nőtt. A rétek területe kevésbé változott, 2146 kh-ról 1684 kh-ra csökkent. Valószínű az 1855—56-ban rétként felmért területek 1895-re mind szántókká lettek, helyettük nádas és adómentes területekből alakítottak ki újabb réteket. A nádasok 507 kh-ról 39 kh-ra fogytak. Csökkent az erdők (1435 kh-ról 256 kh-ra) és a legelők (2444 khról 1168 kh-ra) területe is. öcsény határa 1895-ben 11 440 kh volt.

135 Öcsény az úrbéri elkülönözéskor bőven kapott földet, legalábbis a telkekre, a volt zsellérek rosszabbul jártak. Végrehajtása nagyjából megegyezett a decsivel. Maga Öcsény falu az emlékezetes 1817-es nagy tűzvészig rendezetlen halmazfalu volt. A település formájáról és építkezéséről Kovách Aladár adott az egész Sárközre is érvényes képet. „A tolnamegyei Sárközben (Őcsény, Decs, Pilis, Alsónyék, Báta) ezelőtt mintegy 30—40 évvel általában nádsövényes tapasztott házak voltak s a kerítés karók közé fonott sövény volt. A sövénykarók magasabban állottak, mint a fonás. Eletük delén lévő férfiak és asszonyok mondják, hogy ezelőtt 30—40 évvel, vagyis gyermekkorukban még igen sok lófejet lehetett látni a sövény karókra tűzve, úgy hogy ha az utczasoron végig nézett az ember, jobb és bal felől 107