Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése

Hasonlóképpen csak tulajdonnévként ismeretes Madocsán, Kisporong összetételben, valamint a Duna másik oldalán, Fajszon. Hasonló az Ebes elnevezés is. Területünkön öcsény, Alsónyék, Bátaszék és Báta határában tűnik fel Ebes folyóvíz, mely a ma már nem használatos ebes köznévre vezethető visz_ sza. Ebesi dűlő, Ebes alatt (Báta, Pesty és egy uradalmi összeírás 1873-ból). Ebes torok, és Holt Ebes (Báta, Pesty és egy 1894-es térkép).

12 Párhuzamként idevonhatjuk a közismertebb Séd elnevezést, mely előfordul területünkön Öcsényben és Szekszárdon is, de ismertebb tulajdonnévként való előfordulása Veszprémből.

13 Tulajdonképpen ide tartozik a területünkön többször előforduló Sárvíz folyó elnevezés is, jelentésére a későbbiekben még visszatérünk.

14 A puszta köznév helynévként való szereplése félreérthetetlen vidékünkön, a Hegy—Hogy és Sziget esetében. Itt a Hegy—Hogy névvel az ártéren kívül eső, azt szegélyező dombperem szőlőit jelölik. A szót használó mindig a saját faluja szőlőhegyét érti ezen. Ha történetesen nem arra a hegyre gondol, vagy félreérthető lenne, s ezért a beszélő pontosabb meghatározást tart szükségesnek, teszi hozzá, hogy Decsi Hogy, Őcsényi Hogy, Nyéki Hogy, Madocsai Hogy, Szekszárdi Hogy, vagy Hegy. Néhány olyan falunak is van Högye, melynek határa nem nyúlik ki ezekre a dombokra. így a Mözsi Hegy, a Szekszárdi Hegynek az a része, ahol a mözsi lakosok szőlőket birtokolnak. A Bogyiszlói Hogy az Öcsényi Högyben, a Szeremlei Hogy a Szekcsői Högyben van, ahol a bogyiszlóiak és a szeremleiek „bebirtoklók", „extraneusok". így a Sziget a falu határában lévő legnagyobb víz, vidékünkön a Duna ágai által körülvett legnagyobb szárazulat. A kisebbeknek vagy más nevet adnak vagy jelzővel különböztetik meg a nagytól. Egyébként a Högyre elmondottak érvényesek a Szigetre is. Minden falu a maga határába eső szigetet, vagy szigetrészt nevezi, illetve nevezte, egyszerűen Szigetnek. így a nagy Mohácsi vagy Margittai Sziget, Mohács városhoz tartozó része volt a mohácsiak számára a Sziget. Ettől északra feküdt a Szekcsői Sziget, mely nem külön sziget, hanem a Mohácsi Szigetnek a szekcsői határhoz tartozó része, melyet a szekcsőiek beszéd közben szintén csak egyszerűen Szigetnek neveztek és azon saját szigetrészüket értették. E szóhasználatból kitűnik a helynévadásnak és helynévhasználat gyakorlatának bizonyos falunkénti központossága. Ezt a falunkénti központosságot emeli ki a falu határában előforduló, hasonló formációk a névadóhoz, vagyis a birtokló faluhoz mért viszonyukat kifejező, jelzős megkülönböztetése, így pl. Előhegy, Elővízhát, Előgyűr az, amelyiket először éri el a faluból jövő ember, és a Megtó, Meghulló az, amit utoljára. Közte van a Középső, a Közép Tó és Középfok. Van azonban egy, a falunál nagyobb viszonyítási alap, ez a Duna, illetőleg az azt kísérő erdőség. Ez sajátos helyi szemléletet hozott létre. A Dunántúlon általában a külső jelző az északi, a belső a déli irányban fekvőségét fejezi ki. Pl. Külső sor, a falu északi házsora, a Belső sor a délire vonatkozik. Külső Somogy, mint régi elnevezés, a megye északi, északkeleti részének a neve, míg Belső Somogy Délsomoggyal egyenlő. Itt a Duna mentén a belső az, ami a Duna felé van, és külső, ami a vele ellentétes irányban fekszik. A Duna jobb partján tehát a külső, a nyugati irányban fekvőt jelenti. így pl. Decsen a Külső Mező a falutól nyugatra elterülő puszták szántóinak, és a Belső Mező ennek megfelelően a falu körül elhelyezkedő földek neve. „Külső mezőföldi uraságok"-nak nevezték a XVIIL században a tőlük nyugatra^ távolabb, árvízmentes szinten birtokos földesurakat. Bogyiszló 1853-ig a Duna bal partján feküdt és a falutól keletre fekvő 10