Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Az irodalmi és művészeti életben biztosítani kell nemzeti hagyományaink ápolását és fejlesztését. A szocialista művészeti irányzat támogatása mellett biztosítani kívánjuk minden haladó irányzat és haladó alkotóművész érvényesülését. Tudósainknak, művészeinknek és a különböző szakterületeken dolgozó értelmiségieknek — megfelelő szervezeti formák megteremtésével — meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a saját területükön a legnagyobb mértékben érvé_ nyesíthessék tudásukat és képességeiket. Az MSZMP mindent megtesz azért, hogy az ifjúság nyugodtan visszatérhessen az iskola padjaihoz, hogy a valóban demokratikus és nemzeti követelései teljesülhessenek, hogy oktatási rendszerünk megtisztulhasson a múlt hibáitól." Mi jellemzi megyénk oktatási és népművelési helyzetét az ellenforradalom nyílt, fegyveres leverése után? Az iskolákat anyagi kár nem nagyon érte.

11 Néhány helyen dúlták csak fel az iskolai könyvtárakat, kiszedték belőlük és elégették az orosz könyveket és az ideológiai könyveket (Medina, Tolnanémedi, Alsópél, Lengyel, Tolna). Ezeknek összege megközelítőleg 15—20 000 Ft. Néhány helyen az iskolák igazgatói, illetve egyes nevelői megakadályozták ezt a barbár tettet. Pl. az egyik pálfai nevelő felszólalásával megakadályozta, hogy a tsz vagyonában és az iskolai könyvtárban kárt tegyenek. Sokkal nagyobb az a kár, amely ideológiai, erkölcsi hatásában jelentkezett. Az ellenforradalom tudatosan végezte bomlasztó munkáját, kezdetben burkoltan nacionalista jelszavak mögé bújva és marxista álarcba burkoltan, később nyíltan, egyértelműen. Az ellenforradalom nyílt, fegyveres leverése után pedig különösen az iskolákra koncentrálta erőit és támadást indított a szocialista nevelés, az orosz nyelv oktatása ellen és agitált a szabad vallásoktatás mellett. Ez komoly zavart okozott, melynek eredményeként átmenetileg emelkedett a hittanra beírt tanulók száma

12 (1956 okóberében 50,8%, 1956. decemberben 65%). , Bár a Művelődésügyi Minisztérium 1957. január 7-i Köznevelésében megjelent rendelete megszüntette a korábbi adminisztratív módszerek alkalmazását és biztosította a fakultatív hitoktatást az iskolákban, mégis a hitoktatással kapcsolatos rend csak lassan kezd helyreállni. Még az 1958. auguszus 5-i jelentés szerint is az általános iskoláknál a beiratkozott tanulók 63,5%-a, a középiskolai tanulóknak pedig 11,3%-a jár hittanra (MSZMP Tolna megyei Bizottsága Archívuma 1. fond. szám 30. őrzési egység 1958.). E változás azonban már csökkenő tendenciát jelez. Ugyancsak a fenti Köznevelésben megjelent nyelvrendelet teszi lehetővé a fakultatív orosz nyelvoktatást.

13 Megyénkben csak két általános iskolában nem indult be az orosz nyelv oktatása és 8 gimnáziumból mindössze csak két helyen nincs érettségiző 1957-ben orosz nyelvből. Ugyanakkor a gyönki gimnáziumban a tanulók 100%-a, a szekszárdi gimnáziumban pedig 50%-a tanul orosz nyelvet. A dombóvári tanítóképzőben viszont nincs orosz nyelvből érettségiző és a nyelvoktatás is igen gyenge. Az oktató-nevelő munka formális elemeinek eltörlése (munkaterv, óravázlat stb. kötelező eltörlése rendeleti úton) további zűrzavart, fegyelemlazulást eredményezett nevelőinknél. A pedagógiai szabadság gondolatát megnyergelve 126