Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

ideológiai könyveket. Mindezt az orosz szakos nevelők tűrték, sőt néhol még vezették is érdemszerzés céljából. Az iskolákban zűrzavar uralkodott. A világnézeti nevelés szinte megszűnt. Nevelőink felkészületlenül mentek az órákra, csökkent a tanulmányi szín_ vonal. A fegyelem is csak formai maradt. Próbálkozások történtek a körzeti iskolák felszámolására is.

9 Pl. a bonyhádbörzsönyi, paradicsompusztai, andráspusztai, medina-szőlőhegyi szülők követelték a körzeti iskolák megszüntetését. Ugyanakkor a juhé-pusztai állami gazdaság megszüntette a felsőtagozati tanulók Tevéire szállítását. Szocialista művelődéspolitikai eredmények veszélyeztetéséről volt itt már szó. 12 nevelő és 32 megtévesztett középiskolai tanuló disszidált, legtöbben Bonyhádról. Nevelőink egy része igyekezett fékezni, visszatartani a tanulókat attól, hogy bevonják őket a fegyveres nemzetőrségbe.

10 Szekszárdon a Nemzeti Bizottság 40 fiatalt fegyverzett fel, de egyetlen egy sem volt közöttük tanuló. Ugyanakkor Tolnán fegyvergyakorlaton vettek részt a középiskolai tanulók, a honvédség sapkáiról leszedték a vörös csillagokat. A nevelők, igazgatók egy kis része szembefordult az ellenforradalommal, vállalva tettleg bántalmazást is (szakályi, bonyhádi és lengyeli igazgatók). A kakasdi igazgató meggátolta a felfegyverzést, a majosi igazgató a pártház bútorainak összetörését. Egy pálfai nevelő felszólalásával akadályozta meg, hogy kár essék a tsz és az iskolai könyvtár vagyonában. Sajnos akadtak pedagógus renegátok is, akik egyrészt érdemeket akartak szerezni, hogy hibáikat feledtessék, másrészt kenyérféltés'ből tagadták meg világnézetüket, párttagságukat. Az ellenforradalom a népművelés vonalán is támadott megyénkben (MSZMP Tolna megyei Bizottsága Archívuma 1. fond. szám, 35. őrzési egység, 1957.). A művészeti szabadság hangoztatásával hozzáláttak népellenes, antimarxista céljaik megvalósításához. Medinán elégették a megye egyetlen teljes Jókai_ sorozatát. Rendelkezést adtak ki a Megyei Könyvtár bezárására. A kultúrotthonokat vissza akarták adni a volt tulajdonosaiknak. Csaknem két hónapig szünetelt a népművelési munka. III. KULTURÁLIS KONSZOLIDÁCIÓ KEZDETI SZAKASZA A forradalmi erők 1956. november 4-én a kultúra terén is ellentámadást indítottak. E téren azonban az előrehaladás jóval lassúbb és nehezebb volt, A konszolidációt segítette elő az MSZMP Ideiglenes KB. 1956. december 5-i határozata, amely az V. fejezet 6. pontjában a párt előtt álló kulturális feladatokat a következőkben jelölte meg: „A szocializmus építésének tudományos alapokon és tudományos módszerekkel kell történnie. Mindent meg kell tenni, hogy a tudomány fejlődése számára legkedvezőbb feltételek alakuljanak ki, beleértve a szabad vitákat, a kommunista és nem kommunista tudósok együttműködését, a szocialista és nem szocialista országok tudományos eredményeinek megismerését, külföldi utazások és tanácskozásokon való részvétel formájában is. 125