Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

A tudomány és művészet kérdéseiben az MDP álláspontja: a tudományos kutatást és művészi .alkotást fel kell szabadítani a tőkétől való függés alól és a nép szolgálatába kell állítani. Az ifjúság egészséges nevelése érdekében a párt a testedzés tömegmozgalommá fejlesztését és a munkás-paraszt ifjfúságra kiterjesztését követeli. Foglalkozik a program a nemzetiségek kulturális fejlődésével is. A teljes állampolgári egyenjogúság biztosítása mellett, haladó nemzeti kultúrájuk szabad fejlesztéséért, anyanyelvükön történő oktatásáért, demokratikus, kulturális, társadalmi és politikai szervezkedésük teljes szabadságáért, a szomszéd országokban élő anyanemzeteikkel való kultúrcsere és érintkezés szabadságáért száll síkra. Ez az alapvető dokumentum szabja meg elsőként a szocialista fejlődés útját a kultúra területén. Ennek alapján indultak harcba a forradalmi erők a szocialista kultúra alapvető bástyáinak meghódításáért, a marxizmus—leninizmus eszméinek térhódításáért és győzelméért. E dolgozat csupán a közoktatás és népművelés terén elért eredményeket tekinti át vázlatosan Tolna megyére vonatkoztatva. 2. A kultúrjorradalom 1956 előtti eredményei Tolna megyében

1 Megyénknek a felszabadulás előtt alig volt ipara, mezőgazdaságában a nagybirtok volt az uralkodó. 197 nagybirtokos 250 ezer hold földdel rendelkezett és 9000 cseléd és 19 000 föld nélküli napszámos urai voltak. E gazdasági helyzetből következett megyénk kulturális elmaradottsága. A nagybirtokon a dolgozók az elemi iskola 3—4 osztályán is alig jutottak túl. A kulturális lehetőségéktől nemcsak a cselédek és a föld nélküli napszámosok estek távol, hanem a munkások is. E helyzeten megyénkben is csak a felszabadulás tudott gyökeresen változtatni. Az ennek nyomán kibontakozó demokratikus, majd szocialista forradalom nyomán megváltozott megyénk gazdasági, társadalmi és politikai arculata^ s mindezek következményeként a kulturális arculata. A dolgozók vették birtokukba az üzemeket Simontornyán, Bonyhádon, Szekszárdon, Tolnán stb. Letűntek a színről a nagybirtokosok, a nagyságos urak, a summások. 26 000 dolgozó paraszt kapott földet megyénkben. Megnyílt az út a dolgozó nép kulturális felemelkedése előtt. Sokat fejlődött megyénk közoktatása. 1938-ban megyénk 237 iskolája közül mindössze 19 volt állami, a többi az uralkodó osztályokat kiszolgáló egyházak kezében volt. A proletárdiktatúra győzelme és az iskolák államosítása után 1948 végére megyénkben is valamennyi iskola állami irányítás alá került, s az egységes, új demokratikus szellemű tantervek, tankönyvek alapján történő oktatást biztosított. A hitoktatás fakultatívvá vált. Nőtt az általános iskolások száma is. Míg 1944-ben számuk 29 088 volt, addig 1956-ban már 34 643-ra emelkedett. De még többet mond a VIII. osztályt végzettek számának alakulása, amely 1938-foan — a megfelelő iskolákat figyelembe véve — mindössze 1300 volt megyénkben, 1958-ban pedig már 3126 (az 1950-ben beírt I. osztályos tanulók 52%-^a). 8* 115