Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5
A február 29-én Dombóváron összeülő megyei összvezetőségi ülését, mintegy figyelmeztetve az SZDP baloldali irányítás alatt levő helyi sajtója, már február 25-i számában felhívta a figyelmet arra, hogy „ ... a tisztulási folyamatnak Tolna megyében is el kell kezdődni... akik a megyei vezetésben, valamint a megye különböző községeiben akadályozzák a munkásegység kialakulását ... a legrövidebb időn belül vonják le ennek konzekvenciáját és álljanak félre. Ha ezt nem teszik, félre fogjuk állítani őket." 438 A Dombóváron megtartott értekezleten, — mivel Balogh Gyula személyes térre terelte a vitát — nagy botrány robbant ki, de a baloldalnak sikerült keresztülvinni a fentiek, ben ismertetett határozatokat. A megyei SZDP-titkárt azonban csak az országos kongresszus után a megyei szociáldemokrata szervezetek követelésére távolították el tisztségéből 1948. március végén. 439 A két munkáspárt megyei egységbizottsága 1948. március 16-án alakult meg, amelynek tagjai lettek: Leiter Ernő, Prantner József, Váradi Gyula, Balogh Ferenc, Mohácsi Károly, dr. Bihari Ottó (MKP), valamint Szitkovics Sándor, Bartos Károly és Budavári Lajos (SZDP) — részéről. 440 A két munkáspártban a tagfelülvizsgálatokat és kizárásokat március—április folyamán hajtották végre. A tagfelülvizsgálat az egyesítő konferencia előtt fejeződött be. Hibákat mindkét párt részéről követtek el a kizárásokkal kapcsolatban. „Az SZDP megtisztításával kapcsolatban az egységbizottságok, különösen az alapszervekben néha túlzásokba esnek és nem veszik eléggé figyelembe, hogy kizárni csak a tudatos jobboldali elemeket és erkölcsi kifogás alá esőket, korruptokat kell" — hívták fel a figyelmet az MKP szervei az egységbizottságok munkájával kapcsolatban. 441 A bizottságok összesen 775 főt zártak ki, illetve hagytak ki a pártból. A javaslatokat a megyei szervek jóváhagyták, fellebbezés a döntés ellen kevés érkezett. 442 A két munkáspárt helyi egyesítő gyűléseire május 17—22. között a megyei egyesítő konferenciára pedig május 30-án Szekszárdon került sor. A konferencián 108 szervezet 277 küldöttel vett részt. 443 „Egy munkásosztály — egy párt!" — jelszó —, amelyet hangoztattak a konferencia résztvevői a szervezeti egységre utalt, amelynek megvalósítása után még természetesen hátra volt az eszmei, politikai egység fejlesztése. Erre még huzamosabb ideig tartó, őszinte és tudatos nevelő munkára volt szükség. A két munkáspárt egyesülésével, a Magyar Dolgozók Pártja megalakulásával új korszak kezdődött a megye dolgozóinak életében is. A hatalmi viszonyok alapvetően megváltoztak, hiszen az MDP közel 18 000 fős taglétszámával a megye legnagyobb pártja lett, maga mögött tudhatta a politikailag aktív tömegek legnagyobb részét. A párt megnyerte maga számára szövetségesül a kis- és középparasztság, valamint a városi kispolgárság nagy részét, erősödött kapcsolata az értelmiségiekkel is. Ennek megfelelően a demokratikus pártok megyei szervezetei is elismerték az MDP vezető szerepét. A megye kommunistái már az egysülést megelőző időszakban is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki az NPP és FKGP szervezeteivel. Az NPP-vel ebben a tekintetben különösebb probléma nem adódott, az FKGP jobboldali vezetésével már nehezebb volt a kapcsolat kiépítése. 1948 tavaszán az MKP-nak sikerült elérni, hogy a parasztság nagy tömegeit vonzó UFOSZ-szervezetben döntő többséget vívott ki magának. A megválasztott 25 tagú megyei UFOSZ-vezetőségből 20 volt az MKP tagja, amely azt is jelentette, hogy az új birtokos parasztság is felsorakozott a párt mögé. A Kisgazdáid