Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

ellentéteket jobban fokozzák. Emellett már olyan problémákról nem is kívánunk említést tenni, amelyek a szlovákiai magyarok gazdálkodási módját kritizálták, hiszen ennek a népnek magas fokú mezőgazdasági kulturáltsága már a II. világháborút megelőző időszakban is közismert volt. Munkaszeretetük, szakmai hozzáértésük csak előbbre vihette a megye gyenge nívójú mezőgazdasági termelését. A megye területére az utolsó áttelepülőket szállító szerelvények 1948 tavaszán érkeztek meg. A Csehszlovákiából áttelepített magyar lakosság létszáma a megyében az 1949-es népszámlálás adatai szerint 7646 főt tett ki.

428 A politikai életbe való bekapcsolódásuk elég nehezen ment, hiszen sokan még évekig nem is pakolták ki minden holmijukat, számítva arra, hogy ^hazatelepülnek" majd. A pártok — az 1947-es válaszási harcot kivéve — csak 1947 végén, 1948 elején kezdték jobban feléjük irányítani figyelmüket elsősorban soraik gyarapítása érdekében. 7. A két munkáspárt egyesülése, a proletárdiktatúra győzelme 1947—48 fordulóján az MKP megyei vezetése azt a célt tűzte maga elé, hogy a koalíciós pártokkal szorosabb együttműködést kell kiépíteni. A megyé_ ben már több helységben a kommunista és szociáldemokrata pártszervezetek közös gyűléseket tartottak, amelyeken felvetődött a fúzió kérdése is. Így érthetővé vált, hogy az MKP igyekezett a fúzió lehetőségeit népszerűsíteni és ugyanakkor célul tűzte ki, hogy a másik koalíciós párttal, az FKGP-vel szemben olyan taktikát folytat, hogy ott „irányt lehessen venni a baloldal létrehozására."

429 A Szociáldemokrata Párt megyei és járási vezetői közül azonban a többség ellenezte a két munkáspárt együttműködését. „Tudomásunkra jutott az, hogy a megyében egyes kommunista elvtársak szervezeteinkkel fúziós gyűléseket akarnak tartani — olvasható a megyei vezetőség 1947. december végi felhívásában. — Tekintve, hogy az ellenkezik felfogásunkkal, azért az ilyen irányú gyűlések rendezését határozottan megtiltjuk."

430 Az együttműködés helytelenítő! természetesen ellenezték a két munkáspárt egyesülését is. Az SZDP 75 éves múltjára, önállóságának szükségességére, a tömegekkel való szoros kapcsolatára hivatkoztak, amely meggyőződésükben megerősítette őket, Bechtler Péter a párt országgyűlési képviselőjének állásfoglalása, a szekszárdi és dombóvári szervezet előtt tartott beszéde. „Maradunk önálló független párt — hangsúlyozta Bechtler — Az SZDP-ra mint önálló pártra a magyar demokráciának szüksége van, mert történelmi hivatása van ebben az országban."

431 A párt helyi vezetői az SZDP-központnak küldött jelentéseikben azt állították, hogy a két munkáspárt egyesülése melletti megnyilatkozásokat az MKP funkcionáriusai erőszakolják ki. Miután már nyilvánosságra került az SZDP fővárosi VB-nek a határozata, amely erőteljesen fellépett a jobboldal ellen az SZDP megyei titkára a párt vármegyei értekezletén azt hangsúlyozta, hogy „Tolna megye a töretlen egységével bizonyítsa be, hogy nincs bal- és jobboldal, csak szociáldemokraták vannak, akinek a feladata az, hogy az SZDP-ben levő hatalmas erkölcsi erő tudatában .. . fokozott munkát fejtsenek ki a párt és a demokrácia érdekében."

432 Az SZDP megyei elnöke pedig 1948 januárjában támadást indított a demokratikus rendőrség ellen mondván, hogy „... nem lehet megengedni, hogy G6