Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

vételével a helyükön állnak és végzik teendőiket... A községhez tartozó uradalmak, gazdaságok készletei csaknem teljes egészében igénybevétettek. A község nagyobb üzemei, a Mezőkémia R.T. telepe, malmok és szeszfőzdék üzemben vannak, de kizárólag az orosz katonaság részére dolgoznak. Az üzleteknek a megnyitása fokozatosan történik... Az iskolák részben megkezdték működésüket ... Dunaföldvár községből Kerényi János v. jegyző és Tomka József a községi adóhivatal vezetője eltávoztak. A község többi alkalmazottja helyén maradt ... Az őszi mezőgazdasági munkálatok a hadműveletek következtében csak 5% voltak elvégezhetők .. ."

9 A fentiekből is kitűnik, de a többi hasonló korabeli dokumentumból is megállapítható, hogy milyen nehéz gazdasági és társadalmi viszonyok alapján bontakozhatott ki az új élet a megyében. A politikai élet irányítóinak ezen kívül még számolni kellett a megye nemzetiségi összetételével, elsősorban a nagyszámú német lakosság jelenlétével. A megyében 1941-ben 71 916 fő vallotta magát német anyanyelvűnek. A német lakosság százalékos megoszlása néhány járásban ebben az időben a következő volt:

10 Járás neve A német lakosság %-os aránya az összlakossághoz viszonyítva Dombóvári 16,7 Dunaföldvári 14,5 Központi 20,4 Simontornyai 42,6 Völgységi 75,3 A német lakosság egy részének kitelepítése, majd pedig a helyükre érkező székelyek, hajdú-bihari telepesek és a Csehszlovákiából kitelepített magyarok problémái is arra mutatnak, hogy Tolna megye több vonatkozásban is eltérő képet mutat attól a helyzettől, amely az ország más vidékeit jellemezte és szerepet játszott a pártok közötti harcokban is a felszabadulás után. A fentiek csak jelzik azokat a nehézségeket, amelyekkel a kiépülő politikai pártoknak és a megye haladó erőinek a népi demokratikus forradalom időszakában számolni kellett. 1. A politikai pártok és népi szervek létrejötte, működésük 1945 tavaszán és nyarán Tolna megyében még a felszabadító harcok folytak, amikor 1944. november 30-án a Magyar Kommunista Párt közzétette a nemzeti összefogás alapját szolgáló „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja" című javaslatát, amelyben összegezte azokat az antifasiszta, antifeudális, antiimperialista elképzeléseket, amelyek lehetővé tették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front életrehívását. A program megállapította: „össze kell fogni minden igazán nemzeti, németellenes erőt! Fegyvert kell ragadni a németek és nyilas bérenceik ellen, szabadságunk és függetlenségünk kivívására! Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratiö