Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

oldal hangadói az MKP-val való együttműködésben látták a választási kudarcot. A munkásegységről kijelentették, hogy „nem jó tulzásiba vinni" és javaslatot tettek arra, hogy „le kell építeni az SZDP azon funkcionáriusait, akik a Kommunista Párttal a kívántnál jobban együttműködnek."

380 A gyűlésen több baloldali szociáldemokrata funkcionáriust — így Takács Ferenc bonyhádi járási titkárt, Szabó István tamási járási titkárt, Albrecht Valéria megyei adminisztrátort ... stfo. — leváltottak és az SZDP október végi országos Pártválasztmányának ülésére is a jobboldal képviselőit jelölték. Az SZDP-ben hatalomra került jobboldali csoport ezután tovább gátolta az együttműködést, amely különösen majd 1948 tavaszán vezetett éles ellentétekhez a két munkáspárt között. A Kisgazdapárt vezetői közül 1947 őszén az MKP elsősorban a demokratikus érzésű személyekkel igyekezett felvenni a kapcsolatot. A választások utáni első MKP—FKGP pártközi értekezlet, amelynek napirendjén a politikai helyzet elemzése szerepelt, baráti légkörben zajlott le és a kisgazdák kérték, hogy ezeket a megbeszéléseket továbbra is folytatni kell. A november 30-án megtartott kisgazdapárti tisztújításig a jó viszony, többszöri találkozás és élénk eszmecsere jellemezte a két párt kapcsolatát. A két párt szorosan együttműködött a megye hároméves terve költségvetési munkálatainak a kidolgozásában is ebben az időszakban, „örömmel állapíthatjuk meg, hogy az egyes tételek egymáshoz való viszonya szerencsésen egyensúlyba van azzal a ténnyel, hogy a megye agrárjellegű (kiemelések az eredetiben — I. L.) — írja a kisgazdapárti sajtó. — Erre az egyensúlyra minden körülmények között ügyelni kell."

381 A választási vereség után a Kisgazdapártban maradt jobboldal azonban aktivizálódott, sőt a megyei tisztújító közgyűlésen sikerült kezükbe venni az FKGP megyei irányítását is. Jellemző, hogy a megyei választásoknál dr. Dulin Jenő államtitkár személye már szóba sem került.

382 „Általában minden demokratának számító ember kibukott a vezetőségből, helyettük kifejezetten jobboldali elemek kerültek be — állapítja meg a korabeli MKP-jelentés. — Ügy néz ki a dolog, hogy a Kisgazdapárt Tolna megyei vezetése teljes egészében a jobboldal befolyása alá került."

383 A kisgazdapárti jobboldali megyei vezetés ellen a harcot az MKP 1948 elején indította meg az FKGP szegényparaszti tagjainak támogatásával. A Nemzeti Parasztpárttal az MKP viszonya nem változott. „Általában az egész megyében jól együtt lehet működni, velük. A népi szervekben a két párt állásfoglalása majdnem mindig azonos" — ahogy írta az MKP megyei titkára.

38

'* A választások után az együttműködés még szélesebb kereteket öltött. A két párt sok közös gyűlést tartott, amelyeken sürgették az országos tennivalókon túl a telekkönyvezés befejezését, a községfejlesztésről, a drágulás ellen tett megyei intézkedésről szóló rendelkezések végrehajtását... stb. Az NPP szervezeti élete azonban nem sokat változott, bár a párt élére megyei szinten új ember került. A szervezetei, főleg a völgységi járás telepes községeiben a választások után lassú bomlásnak indultak. A volt parasztpárti székelyek egyre nagyobb számban kérték felvételüket az MKP-ba.

385 A jobboldali pártok közül a Demokrata Néppárt és a Magyar Függetlenségi Párt próbált némi politikai aktivitást kifejteni 1947 őszén. „A tamási járásban — olvasható az egyik beszámolóban 1947 őszén — a lakosság körében erős pfeifferista és néppárti hatás észlelhető."

386 Ez a hatás azonban a Pfeiffer-párt 1947 novemberében történt feloszlatása, valamint a néppárti megyei képviselőknek csak a „parlamentben" szereplésre" összpontosított tevékenysége következté78