Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

hódított meg, akik a Kommunista Pártban látták érdekeik hű védelmezőjét. így nőtt naggyá megyénkben a pártszervezet befolyása és ez mutatkozott meg a választási eredményekben" — értékelte az eredményeket Leiter Ernő, az MKP megyei titkára. Külön felhívta arra a figyelmet, hogy „a parasztság körében erősödött meg pártunk, akik mind nagyobb tömegben ismerik fel, hogy az MKP az ő pártjuk és erről tett tanúbizonyságot Tolna megye községeinek és pusztáinak parasztsága, amikor hatalmas tömegekben adta le szavazatát pártunkra."

361 Az MKP megyei sikereinek értékelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Tolna megye az MKP országos eredményét te_ kint ve — amely 21,7% volt — a maga 18,25%-os eredményével annak alatta maradt. Milyen tények gátolták azt, hogy nem érte el a párt az országos eredményt? Ezek közül megemlítjük, hogy néhány kulcsfontosságú helyen a megyében — Dunaföldvár, Paks, Nagymányok... stb. — nem sikerült kellő politikai aktivitást elérni. Esetenként és helyenként elferdítve az MKP álláspontját a helyi vezetők elvtelen svábmentő politikát folytattak. Ez különösen a bányavidékeken jelentkezett, ahol más kedvezőbb körülmények között számítani lehetett volna arra, hogy a bányászok a pártra adják voksukat. „Kirívó volt a választási eredményeknél a nagymányoki eredmény, ahol 319 párttagra csak 215 szavazatot kaptunk ... itt a bányászok, akik az utóbbi hetekben léptek be a pártba, sem adták ránk szavazatukat... ez mutatja, hogy a helyi sváb politika csődöt mondott" — jelentette ki a völgységi járási MKP-titkár.

362 Helytelennek, és meg kell állapítani, gátló tényezőnek kell tartanunk a választási eredmények szempontjából is a Csehszlovákiából betelepített magyarság irányába vitt politika summázó jellegét. A csehszlovákiai magyarék között sokan voltak olyanok is, akik még 1919-ben mint vöröskatonák részt vettek a dicsőséges felvidéki hadjáratban.

363 A csehszlovákiai betelepített magyarok felé vitt hajlékonyabb, differenciáltabb politika sok szavazatot biztosított volna a megyében az MKP számára. A Szociáldemokrata Párt szavazóinak száma szinte azonos volt az 1945össel. Annál mindössze 1676-tal volt több, s az összes szavazatok 13,48%-át tette ki. A Kisgazdapárt 1946—47. évi politikai vereségei nyomán az SZDP Tolna megyében is úgy indult a választásokon, hogy feltétlenül győztesként kerül ki, néhány helyen pedig megszerzi az abszolút többséget.

364 Ezt a célt nem sikerült valóraváltani. Az SZDP országos harmadik helyével szemben a megyében a negyedik helyre került, mindössze 283 szavazattal kapott többet, mint az NPP. „Választás a megyében általam megállapíthatóan — írja a választásokat értékelő jelentésében az SZDP megyei titkára — nem kielégítő eredménnyel végződött... ez a választási harc, amelyet 9 párt folytatott az SZDP ellen, arra irányult, hogy .. . tagjainkat különböző módon átvigyék, szétbomiasszák. Feltétlenül szükséges, hogy központunk mérlegelje ezt az álláspontot és tagjaink védelmében sokkal keményebb magatartást tanúsítson, mint eddig."

365 Az SZDP megyei eredménye nem ezekkel indokolható, hanem a korábban kifejtettek adnak rá magyarázatot: kommunistaellenes, — jobboldala helyi tevékenysége, — politi_ kaja nem hozhatott a választásakon sikert az SZDP számára.

366 A Nemzeti Parasztpárt az országos 8,3%-os eredményével szemben Tolna megyében 13,24%-ot ért el. Szavazóinak száma két év alatt — 1945-^ben 13 675 volt, 1947-ben pedig 17 619 — csaknem 4000 fővel emelkedett. A koalíciós pártok közül az MKP után az NPP érte el a legnagyobb szavazatgyarapodást. 74