Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

még a német nevűeket is). (Ezt terjesztették rémhírként, ha a baloldali pártok győznek —. I. L.) A választások reggelén a helybeli plébános ezzel az érvvel áthívatta a templomból híveit a plébánia udvarára mondván: »Benneteket csak a 6-os kocka (a Demokrata Néppárt a 6-os listán indult a választásokon. — I. L.) ment meg«."

345 A DNP agitációja hatásosnak bizonyult, megmutatták ezt a választási eredmények is. A Polgári Demokrata Párt — szervezeti életet jobbára csak Szekszárdon folytatott — gyengén kiépített hálózattal rendelkezett a megyében. Az értelmiségieket —elsősorban orvosokat, ügyvédeket — igyekezett megnyerni politikája számára. Az első jelentősebb népgyűlését július elején Szekszárdon tartotta, amelyen Bródy Ernő, a párt országos alelnöke, Vészy Mátyás főtitkár és Balassa Miklós pécsi pártelnök mondott beszédet.

346 A választási harc időszakában jelen_ tősebb gyűlést csak Szekszárdon és Pakson tudtak tartani. Az utóbbi helyen mintegy 600 fő részvételével. „A szónoknak nagy sikere volt, — állapítja meg egy korabeli jelentés. — Az internálótáborok feloszlatását kérte." A polgári jogok védelmének szükségességéről beszélt, követelte a kötelező vallásoktatás bevezetését. A 3 éves tervvel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a gazdagok nem tudnak fizetni, mivel a demokrácia elvette tőlük a földet és a gyárat. .. Kijelentette, hogy ők nem ismernek a politikában ellenséget, csak ellenfeleket és itt Magyarországon nem is lehet arról szó, hogy ellenségek álljanak szembe egymással.

347 A PDP a magántulajdon védelmét hangoztatta. Ezzel tudott volna esetleg tömegeket megnyerni. Ez azonban kevésnek bizonyult a többi párt hasonló tartalmú agitációja mellett. A párt szervezeti kiépítetlensége, csekély tömegbefolyása arra mutatott, hogy nemigen tudja túlszárnyalni az 1945-ös eredményeit. A Magyar Függetlenségi Párt Tolna megyében nem játszott figyelemre méltó szerepet a választási küzdelemben. Zászlóbontó nagygyűlésüket —augusztus közepén — Tolnán tartották, amely érdektelenség és a két munkáspárt közbelépése miatt kudarcba fulladt.

348 Az MFP-nek számottevő szervezési körzete csak Bonyhád, Cikó és környéke volt. Amikor a Szabadság Párt kimondta önfeloszlatását, ekkor tagjai az MFP-be lépték be. A párt tagtoborzásába ezen a környéken a megye említett részébe jezsuiták is részt vettek.

349 Cikón, ahol a legerősebb megyei szervezetük működött, sikerült érdekszférájukba vonni az NPP-t is. Jellemző esetként említjük meg, hogy a cikói Pfeiffer-párt hívei és a helyi NPP tagjai is 28 esetben nem fogadták el az MKP-összeíróbiztosoktól az összeíróíveket, ugyanakkor az összeíró bizottság NPP-i elnöke ezeknek a személyeknek megadta a szavazati jogot.

350 A párt — mint ahogy majd a szavazati eredmények megmutatják — elsősorban a völgységi járásban ért el eredményt. Az ellenzéki pártok közül még a Független Magyar Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt próbálkozott fellépni a választási küzdelemben. Az előbbivel kapcsolatban augusztus elején érkezett olyan információ, hogy „A Kisgazdapárt dombóvári vezetősége a legutóbbi vezetőségi ülésükön úgy nyilatkozott, hogy otthagyják az FKGP-t, mert a vezetőik Budapesten mind a kommunisták befolyása alatt állnak és mind a dombóvári, mind a tamási Kisgazdapárt átáll Balogh-páter pártjába."

351 Jelentősebb választási gyűlést a pártnak azonban csak Szekszárdon sikerült tartania. Itt mintegy másfél ezer főnyi hallgatóság előtt Parragi György ismertette a párt választási célkitűzéseit. „A hallgatóság a gyűlés után csoportokban tárgyalta, hogy most hova szavazzanak a 6-os (ez volt 70