Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

csoportját alkották. Az NPP helyi szervezete az MKP melletti kiállással igyekezett elszigetelni a reakciós kisgazda csoportot a dolgozó parasztságtól. A megyeszékhelyen gyenge volt az NPP-szervezet. „A Parasztpárt szervezetileg nem létezik, súlyos nehézségekbe ütközött nálunk — írja a szekszárdi MKP-titkár — a 20 összeíró bizottsági tagnak a kijelölése is, úgy hogy a 2 bizottságban a Parasztpárt nevében kommunisták mentek be. A taglétszámuk nem haladja meg a 100-at, politikai befolyásuk egészen minimális."

329 A Független Kisgazda Párt az összeesküvés leleplezése, és más jelentős események után várta a választásokat. A legjelentősebb szervezete — 1000-en felüli létszámmal — Szekszárdon működött, azonban a magas taglétszám nem tükrözi a párt belső helyzetét. „Állandó belső civódás jellemzi a pártot. A parasztság kiábrándult belőle és ugyancsak sok értelmiségi is kilépett a Kisgazdapártból" — olvasható az MKP MB. 1947. augusztus 12-i jelentésében.

330 A kisgazdapárti helyi sajtó már ezt megelőzőleg kénytelen megállapítani a következőket: „Nagyon sajnálatos, hogy az utóbbi időben belső ellentét jelei mutatkoztak pártunk kebelében és már félő volt, hogy a kritikus idők hasadást idéznek elő a pártban ... nincs helye a személyi tusakodásnak. Mindnyájunk szeme előtt csak egy cél lebeghet: szabadon érvényesüljön a választóközönség akarata" — írja a lap július 29-i száma.

331 A Kisgazdapárt az ország más vidékeihez hasonlóan Tolna megyében is meglehetősen későn kezdte el a választási küzdelmet. Egyes jelentések szerint csak 1947. július végén jelentkezett a választópolgárok előtt.

332 Ez mintegy 2—3 hetes késést jelentett a baloldali pártokkal szemben. Július utolsó napjaiban és augusztus elején tartották csak az első gyűléseket, amelyeken Dulin Jenő, Taksonyi János, Metzkó Lajos és Barkóczi József voltak a szónokok. Ezek a gyűlések kezdetben nem sikerültek úgy, mint azt a párt helyi vezetői tervezték, azonban figyelemre méltó tény volt az, hogy a szekszárdi gyűlésen —, amely megyei jellegű volt — mintegy 3000 ember vett részt.

333 A párt választási plakátjai is elég későn, augusztus 11-én jelentek meg először Szekszárdon.

334 A Kisgazdapárt megyei vezetősége az 1947-es választási küzdelem idején élte át legsúlyosabb válságainak egyikét. Az ellentétek kirobbanásának közvetlen oka az volt, hogy hosszas huzavona után tudtak csak megállapodni abban, hogy kiket jelöljenek képviselőnek és milyen legyen a jelöltek sorrendje.

335 Az ellentéteknek azonban sokkal mélyebb gyökerei voltak. Arról volt szó, hogy egészen más politikának volt a híve Perr Viktor és ismét mást akart Puszpán Vendel, dr. Radó ügyvéd a pártvezetés jobboldalán és megint mást kívántak a demokratikus politikát óhajtó többi megyei vezetők — Dulin Jenő, Ferencz Péter, Borbély János és mások —, akik az MKP-val való konszolidált viszonyokat és a lojális együttműködést hirdették. Más szóval: amikor kiderült, hogy a Kisgazdapárt országos vezetősége elkötelezte magát a demokratikus politika mellett — a Dobi István és vele együtt a párt baloldala került az FKGP országos vezetésének élére — és e politikának a megyei vezetésben is voltak szószólói, a megyei vezetés azonnal a koalíción kívüli pártok felé orientálódott.

336 Elhagyta a pártot Perr Viktor a párt megyei „vezéregyénisége", őt mások is követték, főleg olyanok, akik nem sokkal előbb még mint képviselőjelöltek jöttek számításba.

337 A Kisgazdapárt politikai platformja Tolna megyében éppen a pártszervezet válságos állapota miatt és a megyei vezetés válsága következtében bizonytalan, kialakulatlan volt. A párt mindvégig erőteljesen hangsúlyozta polgári 68