Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

Általában jellemezte az ellenzéki pártok agitációját, hogy nem voltak képesek a választási szövetség konkrét, építő ígéreteivel és követeléseivel szemben hasonlókkal fellépni. így .az általános emberi szabadságjogok, a kereszténység, a magyarság, a függetlenség, az igazságosság, a magántulajdon védelmezőiként léptek fel, sok esetben a választási szövetségben levő pártok programnyilatkozatában is meglevő általános demokratikus elveket próbálták kisajátítani. Burkoltan munkásellenes és osztályharcellenes jelszavakat is felvetettek a választási harc során. így a „polgári életforma" védelmezése a munkásosztály vezető szerepének burkolt támadása volt. Másik, ugyancsak burkolt támadást tartalmazó jelszó a „tiszta demokrácia", a „félelem nélküli élet" követelése volt, amely az osztályharcnak a munkások oldaláról való megszüntetését célozta. Az adott politikai helyzet döntő, alapvető kérdései nyilván nem ezek voltak. Ekkor a magyar demokrácia békés fejlődésének a széles tömegek számára létkérdésként felvetődő gazdasági talpraállás és ehhez a belső nyugalom biztosításának feladatai voltak a fontosak. Létkérdés volt, hogy sikerül-e gátat vetni az építőmunkát végveszéllyel fenyegető reakciósok tevékenységének. Az MKP ezekben a kérdésekben nyíltan és egyértelmű fellépéssel foglalt állást.

294 A jobboldalon álló ellenzéki pártoknak az MKP volt társadalmi-politikai értelemben a legnagyobb ellenfele. A választási harc idején azonban — különösen, ami a nyilvánosság előtti sajtóvitát illeti — kevéssé találunk nyílt küzdelmet közöttünk. Inkább az ideológiai viták jellemezték ebben a formában harcukat. Ennek magyarázata elsősorban az volt, hogy a két pólust képviselve élesen elkülönültek az általuk megnyerhető tömegek. A választási harc legutolsó szakaszában azonban fokozottabb figyelmet fordított az MKP az ellenzék tevékenységére. Ekkor már ugyanis kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a magyarországi reakció mozgékonyabb, erősebb, mint gondolták és a rövid idő, valamint a kezdeti fejetlenség ellenére is képes még erőket felvonultatni. A Magyar Kommunista Párt megyei szervezetei hamar felismerték a választás politikai jelentőségét. A párt választási célkitűzései között központi helyet foglalt el a 3 éves terv megvalósítására való ösztönzése a megye lakosságának, mely egyben döntő feltétele volt a dolgozó tömegek életszínvonala további emelésének is. Az MKP-nak volt konkrét mondanivalója a lakosság minden dolgozó rétegének: a nagybankok államosítása, a kiosztott földek telekkönyvezése, és a vallásszabadság tiszteletben tartása olyan követelések voltak, amelyek ígéretesnek mutatkoztak a lakosság politikailag elmaradottabb rétege szempontjából is. A választás jelentőségét méltatva a megyeszékhely titkára a július 29-i pártvezetőségi ülésen kihangsúlyozta, hogy ez a választás fogja ,,.. . eldönteni, hogy milyen irányba fog haladni a magyar demokrácia."

295 Az MKP megyei bizottsága a választási harc jó előkészítése érdekében sokoldalú politikai munkát végzett. A választási küzdelemben követendő politikai irányvonalat az 1947. június 30-án megtartott megyebizottsági ülésen vitatták meg és fogadták el. Az agitáció területén a következő fontos célokat tűzték ki: a hároméves tervet helyileg — megyei, járási és községi szinten — fel kell dolgozni és röpcédulákon népszerűsíteni, ismertetni és népszerűsíteni a pártnak a tömegek között végzett munkáját, minden választót meg kell látogatni legalább kétszer és háziagitációt folytatni, népszerűsíteni kell az MKP képviselőtestületi tagjait, nem szabad rágalmazni más pártok képviselőjelöltjeit, hanem ,,. . . összehasonlítást kell tenni a mi pártunk és más pártok jelöltjei között és fel kell hívni a figyelmet sajtó útján is, hogy míg a mi jelöltjeink becsületesek, 62