Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5
mint 5%-&al csökkent. 3 A kétségtelenül súlyos, de az országosnál valamivel kevesebb emberveszteség azzal magyarázható, hogy az iparban dolgozók jelentős részét 1944 novemberéig a hadiipari termelés és háborús gazdálkodás miatt felmentették a katonai szolgálat alól. A front közeledése és az aktív ellenállás fokozódása eredményeként igen sokan nem vonultak be, illetve szöktek meg a hadseregből még az erős Volksbund-tevékenység dacára is. Sok helyen nem ürítették ki a gyárakat, üzemeket sem. 4 A megye lakosságának jelentős része várta a harcok befejeződését, több helyiségben már a felszabadulást megelőző napokban, illetve közvetlenül a felszabadulás idején hozzáfogtak a politikai munka beindításához. „Szekszárdon a politikai foglyokat már egy héttel a város felszabadítása előtt kiengedték a fogházból. Az ügyészség, a bíróság elmenekült a többi hivatalnokkal együtt. Á foglyok többsége 1919-es kommunista volt, de voltak nem kommunista ellenállók is. Ezeket Klein Kálmán december 1-én (Szekszárd november 30-án szabadult fel — I. L.) összehívatta a városháza nagytermébe." 5 Az összejövetelen megjelentek indították el a munkát mind a gazdasági, közigazgatási, mind pedig a politikai élet területén Szekszárdon. Hasonló események zajlottak le a megye több helységében is a felszabadulás időszakában. A politikai munka megindulásának alapvető feltétele volt a háború okozta anarchikus állapotok megszüntetése az élet minden vonatkozásában. A politikai harcok nem voltak és nem is lehettek elszigeteltek az országos harcoktól, annak függvényeiként jelentkeztek a megye sajátos helyzetének, viszonyainak megfelelően, így a pártok küzdelmét sem lehet az országos „nagypolitika" figyelmen kívül hagyásával vizsgálni. Ezért dolgozatunkban arra törekszünk, hogy a pártok fő politikai irányvonalának felvázolása mellett bemutassuk annak érvényesülését Tolna megye viszonylatában. A felszabadulással egyidőben kibontakozó népi demokratikus forradalomnak súlyos akadályokat kellett leküzdenie. Mi volt az az „örökség", amelyet az uralkodó osztályok és a második világháború hagyott a forradalmi erőkre? A gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésben az általános jellemzők mellett lényeges különbségek is mutatkoztak a megyében. A megye területe az 1941-es statisztikai adatok alapján 3601 km 2 , amelyen 273 154 lakos élt. A mezőgazdasági jellegű területen a második világháború végéig a nagybirtoké volt a vezetőszerep. A 79 490 földbirtokból 69 443 volt a 10 kh alatt, tehát az összes földbirtok 85%-a. E 10 kh alatti gazdaságok az összes földterületből, 463 957 kh-ból 160 823 kh-t, azaz az összterület 34%-át birtokolták. Az egészségtelen birtokmegoszlást tovább konzerválta a hitbizományi és egyéb kötött birtokok számának a növekedése is. A második világháborút megelőző időben gróf Apponyi Sándor lengyeli birtokán, a Magyar Katolikus Vallásalap birtokán, a zirci apátság és a veszprémi püspökség Tolna megyei birtokain jöttek létre újabb és újabb hitbizományok. 6 A kis- és törpebirtokosoknak nem volt lehetősége arra, hogy földterületét növelje, gazdaságát belterjessé tegye, így a közel 180 000-es létszámú őstermeléssel foglalkozó lakosság döntő többsége napszámból és részesmunkák vállalásából tengette életét. A mezőgazdasági termelésben fontos szerepet játszott az állattenyésztés is a megyében. A háború Tolna megye országos viszonylatban is hírneves állattenyésztését súlyos helyzetbe hozta. A ló- és szarvasmarha-törzstenyészetek megszűntek, igen nagy károkat szenvedett a sertéstenyésztés is. Egy 1945 tavaszán készült felmérés ebben a vonatkozásban a következő képet mutatta: 7 6
